Johannis visszaküldte a parlamentnek a költségvetési törvényt

Klaus Johannis államelnök pénteken visszaküldte a parlamentnek újbóli megfontolásra a 2019-es költségvetési törvényt.

Túl az alkotmányossági kifogásokon, azért indokolt a büdzsétervezetet újravitatni, mert „egyrészt a költségvetési forrásokat túlbecsülték, másrészt pedig nem biztosítja bizonyos közintézmények működését, amelyeknek alapvető szerepük van a társadalomban” – szögezi le az államelnök a parlamenthez intézett kérésben, amelyben megállapítja továbbá, hogy forrásokat vontak el a helyi közösségektől és – az oktatás és egészségügy kárára – jelentősen emelték a politikai pártoknak juttatott összeget.

Az államfő túlzottnak találja a költségvetés alapját képező 5,5%-os gazdasági növekedést olyan körülmények között, hogy a nemzetközi pénzintésetek jelentősen alacsonyabb prognózist bocsátottak ki: a Nemzetközi Valutaalap 3,4%-os, az Európai Bizottság 3,8%-os, a Világbank 3,5%-os, a Fitch hitelminősítő intézet pedig 3,2%-os bővülést prognosztizál.

Johannis szerint „túlzottan magas” a 6,9%-os befektetési bővülés is, miután ez az arány 1,5% volt 2018-ban, és „bizonytalan” a szuverén alapokból történő befektetés is, hisz ezek el sem kezdték működésüket.

A parlamenthez intézett kérés „igen optimistának” nevezi a 4.67 lej/euró árfolyamot, „felülbecsültnek” érzi a bevételeket, „irreálisnak” tarja a bevételek 33,5%-os súlyát a hazai össztermékben (GDP).

Klaus Johannis szerint felülbecsültek a GDP 6,8%-t kitevő az áfa-bevételek is, miközben ez 2017-ben 6,2%-os, 2018-ban 6,3% -os volt, és semmit nem változott a begyűjtési hatékonyság. Felülbecsültek az Európai Uniós alapokból származó bevételek is, amelyek idén a GDP 3,3%-t tennék ki, míg tavaly a hazai össztermék 2,4%-ára, tavalyelőtt 2%-ára rúgtak.

A felülbecsült bevételek mellé a költségvetés alulbecsüli a kiadásokat, ami zárlatok kialakulásához vezethet a pénzügyi rendszerben – állapítja meg az államfő.

Johannis kiemeli az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészséget (DIICOT), amelyek költségvetése számottevően alacsonyabb, mint tavaly, így még a bérek kiadására sem jut belőle.

Nem jut bérekre az év utolsó hónapjaiban a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) sem, miután költségvetését 18, 04%-kal visszanyesték, és hasonló helyzet alakulhat ki a kormányőrségnél is.

Az államfő számítása szerint, a tervezett nyugdíjemeléseket is figyelmembe véve, a nyugdíjpénztár költségvetéséből 1,4 milliárd lej hiányzik.

Johannis úgy véli, hogy a helyi hatóságoknak juttatott összeg nem teszi lehetővé az intézmények megfelelő működését, és „kockázatosnak és jogilag kérdésesnek” találja, hogy a gyerekjogvédelmi rendszer teljes működési költségét a helyi hatóságokra ruházták át, amelyek így a „túlélésre” rendezkedhetnek be.

A pénzelosztás felülvizsgálatára azért is szükség van – mondja az államfő – mert dacára annak, hogy az oktatásban és az egészségügyben számos gond van, „indokolatlan mértékben”a növelték a politikai pártok tevékenységének finanszírozására fordított összeget.

(Agerpres)