Egy hónap körülire csökkent a várakozási idő az elméleti és gyakorlati sofőrvizsga között
Egy évtized óta nem látott módon, egy hónap körülire csökkent a várakozási idő a gép...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Fodor István szerint „természetesen” a polgármesterek a hibások. Itt minden nagyon szép, minden nagyon jó, kiváló törvényeink vannak, csak a polgármesterek írástudatlanok – morogja a sepsibodoki elöljáró, akinél egyébként tavaly egyetlen határozatban vagy polgármesteri rendeletben sem találtak hibát a prefektúra jogászai.
Fodor „csak miheztartás végett” mondott egy példát, hogy lássék, körülbelül milyen környezetben dolgoznak a településvezetők. A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, létrehoz Kovászna megyében két irodát, ahol a hegyvidéki településeknek járó támogatásokat és az ehhez kapcsolódó bürokráciát intézzék. Egyik ilyen iroda Bodzafordulón lesz (oda tartozik Kézdi- és Orbaiszék is), a másik Bodokon (ide tartozik Sepsiszentgyörgy, az Olt-mente és Erdővidék). A miniszter kiadta, hogy a bodoki polgármester bocsásson rendelkezésre egy irodát, benne egy asztallal, egy szekrénnyel és két-három székkel, hogy egy-két személy dolgozhasson, hogy a támogatást igénylő embereknek ne kelljen nagyon messzire utazniuk. Fodor, miután tudta, mi következik, jelezte a prefektúrának, hozni fog egy ilyen rendeletet. Tőlük azt a választ kapta, hogy semmiképpen nem adhatja bérbe ingyen a helyiséget, mert az iroda tevékenysége nem tartozik a polgármesteri hivatal hatáskörébe.
– Akkor most hol van elveszve a gyermek? Ha kiadom az irodát, akkor megbüntet a prefektúra, ha nem adom ki, akkor a minisztérium. Vajon ez a két intézmény, a kormánybiztosi hivatal és a mezőgazdasági minisztérium nem ugyanannak a román kormánynak a része? Hetek óta azzal szórakozom, hogy én, egy poros kisközség polgármestere, közvetíteni próbálok a magasságos prefektúra és a minisztérium között, hogy nem lehetne-e, hogy egyezzenek meg valahogy, és nyissuk már meg ezt az irodát, aminek egyébként szívesen adunk helyet, hiszen szükséges lenne, és a lakosság szempontjából rendkívül fontos szolgáltatást nyújtana – mondja a polgármester.
Ilyen körülmények közepette – véli Fodor – nem csoda, hogy „törvénytelen” dokumentumok látnak napvilágot, hiszen „ha egyik törvényt betartod, azzal megszeged a másikat”. Szerinte a törvényeknek „tisztáknak és világosnak” kellene lenniük, amit az egyszerű ember is megért, mert senki sem akar „csak sportból” törvényt szegni. Ehhez képest ott tartunk – mondja Fodor István –, hogy minden törvényt „százféleképpen lehet értelmezni”, mindeniken van ezer kiskapu, s „folyamatosan azon gondolkodunk, hogy melyiken menjünk be, hogy kisebb bírságot kapjunk”.