Elvont képírás

A jó és a rossz, illetve világosság és sötétség létünkben állandósult birkózásának fehér-feketében való megjelenítéseként is értelmezhetjük Sipos Gaudi Tünde hétfalusi születésű grafikus műalkotásait. Legalábbis azokat, amelyeket péntek este bocsátottak közszemlére a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.

A tárlatot szervező Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) nevében Vécsi Nagy Zoltán intézményvezető köszöntötte a szép számban megjelent közönséget. A tárlatot megnyitni hivatott Gaál József távolmaradása okán Pálffy Tibor színművész olvasta fel a Munkácsy-díjas képzőművész méltatását.

„Sipos Gaudi Tünde munkái a művészet elvonatkoztatott, belső világában születnek… Jellé alakuló nyomhagyásaik megőrzik a természeti formákat… Elvont képírásként fogalmazhatjuk meg munkáinak sajátos karakterét… Azt a szakadékot, ami ember és természet között létrejött, nem aktivistaként, nem mint társadalomkritikát fogalmazza meg, hanem a művészet bensőséges nyelvén” – hangzott el többek között. Végül pedig a tanulság is megfogalmazódott: „A természetet megmentő, gyógyító és élni hagyó, kölcsönös lét szimbiózisát kell az embernek újrateremteni.”

A szóban forgó alkotásokat március 29-ig lehet megtekinteni.