Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ünnep Bodvajban
Ha március idusa, akkor Erdővidéken majd mindenkinek Bodvaj jut eszébe, az a hely a Dél-Hargita hegység vonulata alatt, Kisbacontól északkeletre, ahol egykor Székelyföld egyik legjelentősebb vasgyára működött, és ahol annak idején, 1848 végén, Gábor Áron Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját is öntötte.
Immár 12 éve, hogy március 15-ét egy nappal megelőzően emlékezni és ünnepelni jön ide Erdővidék népe, felidézni közösen az 1848-49-es szabadságharc időszakát, elődeink hősi tetteit, számba venni ugyanakkor napjaink eseményeit, egyszersmind előrevetíteni picit a jövőt is, azt, hogy mi várhat ránk, milyen lesz a jövő Székelyföldje, hogy vajon tíz-húsz év múlva lesznek-e, akiknek még fontos lesz Bodvaj, s egyáltalán mindaz, amit ma nekünk a szabadságharc emlékezete jelent.
Az idén is itt szép számmal összegyűlt ünneplőket-emlékezőket ezúttal is Mihály Réka tanítónő, a nagybaconi Benedek Elek Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte. A nemzetiszínű szalagokkal feldíszített egykori kohó körül az ünnepség alatt díszőrséget álltak a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárai és tüzérei, a kisbaconi, magyarhermányi és a nagybaconi ifjak, a toborzót a középajtai fúvószenekar tagjai fújták.
Az ünnepi beszédet mondók közül idén Gergely János ürmösi polgármester emelkedett ki, aki megköszönte Erdővidék népének, a megye vezetőségének és Demeter Zoltánnak, a bodvaji ünnepség egyik szervezőnek is, hogy az ürmösi magyarokat nem felejtették el, s bár megkérdezte, hogy hol vannak más erdővidéki magyarok, annak kapcsán is, hogy egyre kevesebben vagyunk, akiknek még ünnep március 15., egyben reményét is kifejezte, hogy az ünnep fényét, melegét azért lesz, aki utódainknak is továbbadja.
Tamás Sándor megyei tanácselnök rövid történelmi visszatekintő után, beszédében arra bíztatta a jelenlevőket, hogy bízzanak Székelyföldben, annak jövőjében – álljanak helyt, mert ha így tesznek, lesz székely jövő, lesz élhető Székelyföld ma még külföldön dolgozó fiataljaink számára is. „A cél magasan van, de bármilyen magas csúcsra is vezet út” – mondta.
Fodor Tamás konzul Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét olvasta fel, áldást és imát Balázsi Zoltán, bardoci református lelkipásztor mondott Bodvajban. Az ünnepség hangulatát fiatalok énekei, szavalatai emelték.
Tamás Sándor: ha helytállunk, lesz székely jövő
A március 15-i ünnepségsorozat keretében tegnap a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum és a Bod Péter Tanítóképző diákjai és tanárai is megemlékeztek az 1848-1949-es forradalom és szabadságharc hőseiről Nyergestetőn.
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és testvérintézményük, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Iskolájának tanárai és diákjai 14 órától az 1848-1849-es emlékműnél mutatták be verses-zenés műsorukat, amelyet a Gligor Zoltán zenetanár vezette iskolakórus által előadott dalok foglaltak keretbe. Lázár Kriszta kilencedikes diák szavalata és a tizenegyedikes Székely Helén által előadott dal után a Hogyan él a mi emlékezetünkben Nyergestető? című összeállítással idézték fel a szabadságharc székely honvédjeinek hősiességét. A Kovács Krisztina Margit tizenkettedik osztályos tanuló által előadott dal és Sztojka Albert, a debreceni tanintézet növendéke szavalata után az emlékműnél a kegyelet koszorúit helyezték el a két tanintézmény vezetői, Derzsi Gyula, Kézdivásárhely alpolgármestere továbbá Terézváros és Mezőhegyes, a céhes város testvértelepüléseinek képviselői. Az ünnepség ideje alatt a bélafalvi Tuzson János 15-ös Székely Határőr Gyalogezred és a tápióbicskei tüzérek, továbbá a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok csapata állt díszőrséget. A rendezvény himnuszaink eléneklésével ért véget.
A tömegsírnál az Apor Péter Szaklíceum és a kászonújfalusi Tuzson János Általános Iskola diákjai is versekkel és alkalomhoz illő dalokkal tisztelegtek a hősök emléke előtt. Horváth Annamária, a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola aligazgatója így szólt a jelenlévőkhöz: „minden kornak vannak erőt próbáló pillanatai, így a jelennek is. A mi dolgunk a döntés… Helyes döntést hozni az egyik legnehezebb feladat a felnőttek életében.” Bokor Bernadett Erna diákszónok a következőképpen vélekedett: „mi alkotjuk a nemzetet, egyediségünkkel, tehetségünkkel, örökségeinkkel, konfliktusainkkal, kudarcainkkal együtt. Mert »az egésznek része csak az lehet, ki szíve részévé tette az egészet« – mondja Eötvös József”. Ezt követően a szaklíceum 10-12. osztályos diákjai előadták versekből és alkalomhoz illő dalokból összeállított Ne késsetek harangok! című műsorukat, majd Derzsi Enikő és Molnár Ede, a céhes városbeli tanintézmény pedagógusai koszorút helyeztek el az iskola kopjafájánál.
Böjte Ferenc, Daczó H. Barna