A légszennyezettség 20 hónappal rövidíti meg a most született gyerekek életét

A levegőszennyezettség világszerte 20 hónappal rövidíti meg a most született gyerekek várható élettartamát, Ázsiában a legsúlyosabb a helyezet – ezt állapította meg egy nagyszabású tanulmány.

A levegőszennyezettség minden tíz halálozásból egyben közrejátszott 2017-ben, ezzel több halálesetet idézett elő, mint a malária és a közúti balesetek, annyit, amennyit a dohányzás is okoz – ismertette a világ levegőjének állapotáról szerdán kiadott 2019-es State of Global Air (SOGA) jelentés.

Ázsia déli részén a mai gyermekek várható életkora 30 hónappal lesz rövidebb, a szubszaharai afrikai térségben pedig 24 hónappal a közlekedés és ipar okozta külső és a lakóhelyen belüli – főként tűzön történő főzés okozta – légszennyezettség miatt. Ázsia keleti részén a mai gyerekek későbbi életét 23 hónappal rövidíti meg a szennyezett levegő. A fejlett világban ugyanakkor a levegőszennyezettség átlag öt hónappal csökkenti a mai gyermekek életkilátásait.

„A gyermekek életkilátásainak ilyen nagy csökkenése sokként ért minket” – idézte Robert O’Keefét, a jelentést készítő Egészségügyi Hatások Intézetének elnökhelyettesét a The Guardian. A szakember hozzátette: csodákat nem lehet várni, de a kormányok tehetnek hatékony lépéseket.

Bár a kisgyermekek különös veszélynek vannak kitéve a levegőszennyezettség miatt, mivel az károsan hathat a tüdejük fejlődésére, ami később egész életükben elkísérheti őket, de a felnőttek számára is komoly kockázatot jelent a rossz levegő: a légszennyezettség okozta minden tíz halálozásból kilenc az 50 fölötti korosztályt érinti. A következő években az elöregedő népesség miatt a világ egyes részein a légszennyezettség okozta halálozások száma tovább is nőhet – mondta O’Keefe.

A levegőszennyezettség globálisan a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) okozta halálozások 41 százalékáért felelős, a 2-es típusú diabétesz okozta halálozások 20 százalékában játszik szerepet, a tüdőrák okozta halálozás 19 százaléka következik be miatta, 16 százalékban az iszkémiás szívbetegségben szenvedőknél, 11 százalékban pedig a sztrókos esetekben okoz halált – ismertette a jelentés.

Ugyanakkor annak is vannak jelei, hogy a kormányok által tett lépések hatékonyak lehetnek, erre a fejlett világban vannak jó példák. O’Keefe rámutatott, hogy Kínában is van előrelépés: az ország 2013-ban állított fel egy akciótervet a levegőminőség javítására, és az elmúlt évek után ennek kezd eredménye lenni.

Ázsia déli részén a legmagasabb a szintje a levegőben lévő szálló pornak, vagyis a 2,5 pm nagyságú mikroszemcséknek. Nepálban és Indiában ez a szint kétszerese a Kínában mértnek. A legkisebb koncentrációt az Egyesült Államokban, Norvégiában, Kanadában, Svédországban, Új-Zélandon mértek, de a Maldív-szigetek, Brunei és Észtország is jól szerepelt. A jelentés szerint a fejlődő országokban a szálló por koncentrációja 4-szer, 5-ször magasabb, mint a fejlett országoké.

A háztartásokban lévő levegőszennyezettség egy másik kulcsfontosságú tényező: globálisan mintegy 3,6 milliárd ember szenved a külső és a háztartáson belüli szennyezett levegőtől. A fejlődő országokban az utóbbit főként a szilárd tüzelésű tűzhelyekkel való főzés, fűtés okozza.

A jelentés azt is megállapította, hogy a talajszintű ózon továbbra is jelentős problémát jelent a gazdag országokban, ahol a légkörben nitrogén-oxidok és hasonló, ipari folyamatok által kibocsátott szennyezőanyagok vannak jelen. Ezeken a területeken megnőhet a légzőszervi megbetegedések okozta halálozás valószínűsége, és a szennyezett levegő súlyosbíthatja az egyéb légzési problémákat.

A légszennyezettség világszerte aggodalomra ad okot, számos tanulmány igazolta, hogy súlyos egészségi károsodásokat okoz a demenciától a vetélésig, s emiatt globális veszélyt jelent.

O’Keefe szerint a légszennyezettség csökkentését egyebek mellett az elektromos autók elterjedése és a megújuló energia támogatása mozdíthatja előre. Az olyan infrastruktúrába történő beruházások, mint a széntüzelésű erőművek viszont növelik a légszennyezettséget.

(MTI)