Megállapodás született a Brexit-határidő legfeljebb október 31-ig tartó halasztásáról

Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született megállapodás az európai uniós vezetők szerdán kezdődött brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében.

Az éjszakába nyúló brüsszeli találkozón elfogadott egyezségnek része, hogy júniusban áttekintik a folyamat állását, de ezt kifejezetten nem úgy kell érteni, hogy akkor esetleg módosíthatnak a határidőn.

Amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kiválás feltételeit rögzítő, de a londoni törvényhozás által többször is elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján automatikusan megszűnik a brit tagság. Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja az EU-nak, akkor részt kell vennie az európai parlamenti választásokon. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor június 1-jén kiesik az Európai Unióból.

A zárónyilatkozatban kitértek rá, hogy London vállalta, a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban.

Nem tárgyalják újra a kilépési szerződést

Ismét leszögezték emellett, hogy nem tárgyalható újra a kiválási szerződés, valamint hogy „minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével”. Aláhúzták végül, ezen időszakban az Egyesült Királyság teljes jogú tag marad, ennek minden kötelezettségével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt. „Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” – mondta Tusk a brüsszeli ülést lezáró sajtótájékoztatón.

Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított, viszont az idő így is elég lehet a legjobb megoldás megtalálására. Újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor nem tudta kizárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást megelőző EU-csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki az eredménnyel kapcsolatban, és hangsúlyozta, meg vannak róla győződve, hogy London be fogja tartani a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, a legtöbb kérdésben ráadásul minősített többségi szavazással születnek a döntések.

Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ebben nincsen semmi új – jegyezte meg tréfásan. Elmondta, valószínűleg az Egyesült Királyság is részt fog venni az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tiszteletben kell tartani a közösségi jogot. Azon véleményének is hangot adott, hogy sikerül tető alá hozni a megállapodásos Brexitet, noha – mint kiemelte – azt preferálta volna, ha csak megállapodás lesz, Brexit nélkül.

A brit kormányfő június 30-ig terjedő hosszabbítást kért, Donald Tusk pedig rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt. Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor ezt – sokak szerint főként belpolitikai okokból – ellenezte, mondván a „kemény Brexit” is jobb, mint ha London esetleg akadályozni próbálná az Európai Unió működését.

Fontos szempont lehet, hogy az Európai Bizottság mandátuma is október végén jár le, mivel egyes diplomáciai források korábban arról számoltak be, hogy egy hosszú halasztás akár a brüsszeli testület megbízatásának néhány hónapos kiterjesztését is eredményezheti.

Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a bizottság új elnökét és a szervezet tagjait, és amennyiben az Egyesült Királyság részt vesz a választásokon, majd később kilép az EU-ból, akkor a kinevezés nem tükrözné a brit képviselők távozásával megváltozó hatalmi egyensúlyt, ami legitimitási kérdéseket vethetne fel.

Theresa May: Nagy-Britanniának amilyen gyorsan csak lehet, el kell hagynia az EU-t

Nagy-Britanniának megállapodásra kell jutnia a kiválási megállapodás elfogadásáról, és amilyen gyorsan csak lehet, el kell hagynia az Európai Uniót – jelentette ki a brit kormányfő csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján.

Theresa May elmondta, hogy az Európai Unió helyt adott az Egyesült Királyság kulcsfontosságú kérésének, és biztosította a Brexit korábbi határidejének kitolását. „A kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy végigmenjünk a kijelölt folyamaton” – fogalmazott.

Kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a szigetország rendezett formában hagyhassa el az uniót akár már május 22-én, annak ellenére, hogy az uniós tagországok vezetői hat hónapos kiterjesztést biztosítanak erre. Ha ezt sikerülne elérni, nem kellene megtartani a májusban esedékes európai parlamenti választásokat – mondta.

Mint közölte, sok embernek számára csalódást okoz, hogy Nagy-Britannia az uniós kilépés határidejének meghosszabbítását kérte. Hozzátette, a szerződések szerint az Egyesült Királyságnak már el kellett volna hagynia az EU-t. „Őszintén sajnálom, hogy nem tudtam meggyőzni a parlamentet, hogy hagyja jóvá a kiválási megállapodást, amely lehetővé tehette volna az Egyesült Királyság számára, hogy zökkenőmentesen és rendezett módon, időben hagyja el az uniót” – mondta.

May aláhúzta: a menetrend egyértelmű, lépéseket kell tenni a megállapodásra vonatkozó konszenzus elérésére. Nehéz hetek következnek, túl kell jutni a holtponton a brit parlamentben. Hozzátette: kötelessége, hogy találjon megoldást a britek döntésére a népszavazáson. Semmi sem sürgetőbb vagy fontosabb – fűzte hozzá a brit miniszterelnök.

(MTI)