Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ukrajna az új káposztaország, melyet levelekként különböző népekből és színezetű területekből állítottak össze, mint Romániát az első világháború után. Akad itt az ukránokon kívül magyar (Kárpátalja), román (Észak-Bukovina), orosz (Donyeck-medence), lengyel (Galícia), tatár (Krím) és fehérorosz (északi vidékek). A vegyes házasságban születetteket, a szurzsikat, akik egy orosz–ukrán keveréknyelvet beszélnek, bár a lakosság 15–18 százalékát teszik ki, nemes egyszerűséggel az ukránokhoz csatolták. Annak ellenére, hogy nem kevesen az orosz felkelőkhöz álltak. Egyébként Ukrajna keleti és déli megyéiben a szurzsik nélkül is az orosz népesség van fölényben.
Érdekes, hogy minden erőszakkal összetákolt országban – ilyen a független Ukrajna is, hiszen 1991-ben jött létre – mindenekelőtt egynemzetesíteni akarják a népességet, amelyben a nyelvtörvény játszik nélkülözhetetlen szerepet. Romániában is azzal kezdték a lakosság átnevelését, hogy megkövetelték mindenütt a román nyelv használatát. Ukrajnában eleinte két államnyelvről beszéltek, majd ahogy telt az idő, csak az ukránt akarták megtartani. Ekkor az ott élő oroszok felháborodtak, és úgymond a Krim-félszigeten többségben élő nemzettársaikat megvédendő, bevonult oda Putyin hadserege. Ugyanakkor az ország keleti, dél-keleti megyéiben a többségi lakosság a nyelvtörvény elleni tüntetésekbe kezdett, majd – orosz támogatással – fegyvert fogott.
Nem hiszem, hogy az orosz–ukrán viszály egyhamar befejeződik. A nemrég megszavazott új tanügyi törvény csak olaj a tűzre. Az új nyelvtörvény (az elmúlt években volt néhány ilyen) pedig egyenesen maga a tűz. Persze, mindenki tudja, hogy az orosz kisebbség ellen szól mindkettő. Már ott, ahol a jogszabályokat alkalmazni tudják. Mert tiltakozott ellene nem csak az orosz, hanem a magyar és a román külügyminiszter is. Az új ukrán államelnök, Volodmir Zelenszkij első lépései közé kellene tartozzon a nyelvtörvény visszavonása és a tanügyi törvény megváltoztatása, ha csendet szeretne az országban, sőt, ha nem akarja annak darabokra szakadását. Ukrajnában ugyanis az oroszok visszalőnek, ha a megsemmisítésükre törnek. És jogokat követelnek, amiket előbb-utóbb meg is szereznek.