Igen drága vacsora volt a bitcoinnal fizetett pizza – Sebestyén Géza kriptosztorijai az MCC műhelyében
Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek, nincs se fény-, se árny...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Manapság szinte elképzelhetetlen az élet a Facebook nélkül: legalábbis amikor Bustya János református lelkész, vallástanár a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum IX. osztályos diákjaitól megkérdezte, kinek nincs Facebook-profilja, nem akadt, aki felnyújtsa a kezét. Ám mi is a Facebook? Hogyan befolyásolja használata mindennapi életünket, szokásainkat? Kell-e tartanunk vele kapcsolatban bármilyen veszélytől? Nos, a diákoknak tartott előadásában a lelkész minderről szót ejtett, a fiatalok nyelvén beszélve, sajátságos, humoros stílusban.
„Aktákba írják miről álmodoztam, s azt is, ki érti meg” – vetette össze mindjárt a legelején az előadó ezt a József Attila-idézetet a Facebook megnyitásakor felugró mondattal, amely azonnal nekünk szegezi a kérdést: „Mi jár a fejedben?” Hogy mi jár a fejünkben, arra ugyanis roppant sokan kíváncsiak, többek között az Amerikai Egyesült Államok egyik titkos programjának, a PRISM-nek az üzemeltetői is, melyhez 2009-ben a Facebook is csatlakozott.
Az internetet figyelik hát, bármit beírunk a Facebookra, az nem vész el, derült ki, hatalmas szerverparkokban tárolják az adatokat, adatainkat, a világ energiatermelésének 2%-át csupán arra használva, hogy ezeket az adattárolókat hűteni tudják.
– Az összes felhasználó egy nap alatt nem kevesebb, mint háromszázmillió fotót tölt fel a Facebookra, és naponta 10,5 milliárd percet tölt a portál böngészésével. Másodpercenként 700 bejegyzés születik, az oldal minden egyes nap 500 terrabyte anyaggal bővül – mondta.
De mi késztet minket arra, hogy állandóan „bekapcsolt” állapotban legyünk a Facebookon? Egyrészt, mert nem szeretnénk lemaradni semmiről, ami történik a világban – ez az alapérzés valahogy együtt jár a mai ember rohanó életformájával, másrészt, ha a Facebook-profilunk mélyebb értelmét is vizsgálni kezdjük, arra jövünk rá, hogy általa azt szeretnénk, hogy ne a mások rólunk alkotta képpel éljünk, hanem mi magunk alakítsuk azt a képet, ahogyan szeretnénk, ha lehet, állandó jelleggel.
– Azoknak, akik egyfolytában gyűjtik a lájkokat, szükségük van a visszaigazolásra másoktól, hogy kellőképpen humorosak, szépek, kreatívak. És nem látják, hogy az egész rendszer tulajdonképpen vizsgálja fogyasztói szokásukat – tapintott rá az előadó a lényegre.
Ezeknek megfelelően küldik számunkra a különböző termékek reklámjait, tehát gyakorlatilag, amit tudnak rólunk (márpedig mindent tudnak!), eladják! A Facebook bevétele tavaly például valamivel több, mint 2 milliárd dollár volt, így nem csoda, hogy nyugodt szívvel hirdethetik mindjárt a kezdőlapon, hogy a Facebook ingyenes, és az is marad. A pénz nem a regisztrációs díjból származik.
Az előadó arra is kitért, milyen nem kívánt következményei lehetnek Facebookos túlbuzgóságunknak. Elveszíthetjük érzelmeink értelmezési képességét (a non-verbális kommunikáció miatt nem tudunk hangsúlyt adni például szavainknak), elveszíthetjük továbbá szövegértési képességeinket, s nem utolsósorban teljesen megfelelővé válunk azok számára, akiknek céljuk, hogy egymástól elszigetelődött egyénekké, vagy nyájként terelhető, manipulálható tömeggé váljunk.
Noam Chomsky-tól, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzorától származik a gondolat, mellyel szintén megismerkedhettek a diákok, s mely szerint a populista diktatúrák egyik manipulációs törekvése „jobban megismerni az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát”. Vajon erre, és ezen túl teljes agymosásunkra törekedik a Facebook is?
Befejezésképp a lelkész mindenesetre azt javasolta a diákoknak, hogy csak az igazán fontos dolgokat osszák meg Facebookon, másról hallgassanak, vagy csak annak mondják el, aki megérdemli. Mindezt azért, hogy nehogy beigazolódjon Albert Einstein jóslata, aki azt mondta: „Félek attól a naptól, amikor a technológia fontosabb lesz, mint a személyes kapcsolattartás. Mert akkor a világon lesz egy nemzedéknyi idióta.”