Hol vannak a nagy ország féltők:”nu ne vindem țara”_t kiabálók???
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ennek oka, hogy Romániában viszonylag olcsón, hektáronként átlag 4500 euróért vásárolható termőföld, miközben Németországban a megművelhető területek hektárjáért 25.000 – 60.000 eurót kell lepengetni.
Bár a törvényhozók és hatóságok próbálták megfékezni a külföldiek földvásárlásait, nemigen jártak sikerrel, hiszen még a 2014-ig érvényben lévő vásárlási moratórium idején is kerültek „idegen” tulajdonba földterületek, amikor a külföldiek a Romániában bejegyzett cégeiken keresztül vásároltak. A 2014-ben elfogadott földtörvény pedig azzal próbált – nem nagy sikerrel – akadályt állítani, hogy elővásárlási jogokat biztosított a társtulajdonosoknak, a szomszédoknak, bérlőknek, a településen élő más gazdáknak és a román államnak.
Hátráltatott agrárium
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egy nemrégiben közölt tanulmánya a kelet-európai országokban vizsgálta a termőföldek kiárusításának helyzetét, és az ezzel együtt járó élelmiszerbiztonsági kockázatokat. A kutatás megállapítja, hogy Kelet-Európa agráriparát hátráltatják a termőföld-kiárusítások, mivel a külföldi befektetők kiszorítják a helyi közösségeket a termőföld használatából, a hazai kisgazdák agrártámogatások hiányában versenyképtelenné válnak. Ennek élelmiszerbiztonsági kockázatai is vannak, hiszen a külföldiek által felvásárolt földekről betakarított termények jelentős része a külföldi piacra kerül, miközben a fogyasztók kénytelenek külföldről behozott élelmiszereket vásárolni, amelyeknek a minősége kevésbé ellenőrizhető.
A kutatók rámutatnak, hogy Romániában a lakosság 47 százaléka él vidéken, a munkaképes állampolgárok 40 százaléka mezőgazdasági alkalmazott, a mezőgazdasági termékek mégis az ország össztermékének (GDP) alig 13,4 százalékát teszik ki. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága megrendelésére 2015-ben készült kutatás azt állapította meg, hogy a hazai termőföldek közel 40 százaléka (!) került külföldi tulajdonba. A BBTE tanulmánya megállapítja, hogy a folyamatot az fékezhetné, ha javítanák az adás-vételi ügyletek átláthatóságát, szigorítanák azok feltételeit, és ha a kormányok következetes támogatási rendszert alakítanának ki a kisgazdák és vidéki termelők számára.
Székelyföldet megvédi berendezkedése
Háromszéken 186.000 hektárnyi szántó, legelő, kaszáló és gyümölcsös terület van, nagy többsége helyi gazdák tulajdonában. A megye termőföld-piacára az jellemző, hogy a helybéli nagygazdák vásárolják meg az általuk bérelt vagy szomszédos területeket. Az elmúlt időszakban megfigyelhető egy terület-összevonási folyamat, egyre inkább nagy, összefüggő táblákon gazdálkodnak a farmerek.
Székelyföldön néhol az is megfigyelhető, hogy a gazdák a pillanatnyi haszon reményében túladnak a termőföldeken, ezeket közvetítők vásárolják meg, és többszörös áron továbbadják befektetőknek. Ezáltal kihúzzák a vidéki emberek lába alól a talajt, megszűnnek a kis- és közepes gazdaságok, a családi farmok. Ez a veszély főként a nyugat-erdélyi, partiumi és bánsági régiót érinti, ahol nagy egybefüggő területek vannak. Tánczos Barna Hargita megyei szenátor azt tartaná megoldásnak, ha a jogi személyeknek megtiltanák, hogy 500 hektárnál nagyobb területet vásároljanak. <<
Hol vannak a nagy ország féltők:”nu ne vindem țara”_t kiabálók???
Hol vannak? Hát egyről tudok hogy SPanyolországban lógatja a zellert.
Külföldiek tulajdonába van,na és.az vásárol akinek pénze van .
Nu ne vindem țara!kiabálta a sok ‘gyártulajdonos’30 évvel ezelőtt ,aztán odaadták ócskavas árba. A tulajdonosok nagy része elhúzott ,a földeket felvásárolták az új birtokosok ,most többszörös áron.eladják nagy ŕészét és ezért fáj a foguk Moldovára,hogy olcsón kaparintsák meg a termőföldjeit.De megy tovább a szöveg ami már-már vicces kezd lenni például ilyenek:apărām sfântul pământ al țării,noi suntem aici pe veci stăpāni…talán már csak a kert végében vaĺó deszka tákolmányára gondol,amit naponta meglátogat ha rájön a hazaszetetet