Epika a színpadon

Május 30-án, csütörtökön 19 órától mutatják be a Tamási Áron Színházban a két Móricz-novellát feldolgozó Barbárok című előadást, amelyet Hegymegi Máté állított színpadra.

Móricz Zsigmond elbeszélése, a Barbárok egy megtörtént esetet dolgoz fel. Az elhagyatott pusztán két juhász agyonver egy harmadikat, majd annak tizenkét éves kisfiát és puliját is. A holttesteket egy gödörbe ássák, a nyájat elhajtják. Az áldozat felesége csak tavasszal találja meg a halottakat. Az egyik gyilkos, aki már számtalan bűne miatt bíróság előtt áll, nagy nehezen bevallja ezt a bűnét is. Ez a csupasz történetváz.
A valóságot ábrázolni egy műalkotásban talán a legnehezebb. Tényszerűnek maradni, s azzal elérni bármilyen hatást úgy, hogy szárazon és csupaszon, mégis alkotássá emelve mutatjuk be a megtörténtet, nem sokaknak sikerül. Móricz novellája erre tesz kísérletet, mégpedig sikeresen. Nem elmélkedik, nem foglal állást, közöl. Sajátos mesélői technikájával hangulatot kelt. Ez a módszer az, ami Hegymegi Máté rendezőt és alkotótársait (Garai Judit dramaturg, Devich Botond díszlettervező, Pető Kata jelmeztervező és Kónya-Ütő Bence zeneszerző) arra ösztökélte, hogy magát a novellát – annak narratív és párbeszédes részeivel együtt – szinte szó szerint színpadra állítsák.

A rendkívül szuggesztív, már-már allegorikus alakok sötét árnyként vonulnak végig a történetben. Nem mások ők, mint a társadalom peremén lévő, vagy már onnan is kiszorított emberek. A cselekmény nincs időhöz és térhez kötve, ezzel is erősítve azt, hogy ez bármikor bárhol megtörténhet.

A rendező és csapata először dolgozik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával. A készülő előadás alapja egy olyanfajta színházi gondolkodás, amelyben a szöveg, a látvány és a zene mellett a mozgás elsődleges célja a kifejezés, és nem az esztétika.