Egyre csak nő a fejetlenség

Olyan hírek terjednek, hogy ősztől, vagyis a 2019/2020-as tanévben 30 ezerrel kevesebb hely lesz a líceumi és szaklíceumi oktatásban (ez 1200 osztályt jelent), ugyanennyivel nő viszont a szakiskolai helyek száma. Az is felröppent az online médiában, hogy aki a nyolcadikosok képességvizsgáján nem ér el 7,84-es átlagot, csak szakiskolába iratkozhat majd. Kiss Imrétől, Kovászna megye főtanfelügyelőjétől kérdeztük, mi, vagy mennyi igaz ezekből a hírekből.

– Ezt én is csak onnan tudom, ahonnan önök – válaszolta a főtanfelügyelő –, azaz hivatalosan semmi erre vonatkozó átiratot nem kaptunk. A januárban beterjesztett beiskolázási tervünket a többi megyéével együtt összesítik a minisztériumban, áprilisban megállapították és közölték a globális beiratkozási számokat, de megyékre visszaosztva nem kaptuk meg a beiskolázási tervet. Ez más években legalább április közepéig megtörtént, így május 8-ig a diákok kezébe adhattuk a felvételi útmutató füzetecskét az összes IX. osztállyal. Május vége van, két hét múlva végeznek a nyolcadikosok, és még nem tudtuk megszerkeszteni a kiadványt. (Egyébként a felvételi módszertanát és menetrendjét tartalmazó miniszteri rendelet szerint a választható líceumi és szakközépiskolai osztályok listáját május 13-án kell kifüggeszteni a tanfelügyelőségeknek, és 15-től 24-ig a nyolcadikosokhoz el kell juttatni az útmutatót.)

A hangoztatott számok a főtanfelügyelő véleménye szerint nagyon nagyok, megyénkben még az is gondot okozna, ha két líceumi osztállyal lenne kevesebb. Másrészt mivel Brassó megye után országos szinten második helyen állunk a szakközépiskolai osztályok arányával, amely 36%-ot tesz ki, míg sok megyében 30% alatt van, nem is lenne indokolt, hogy visszavágják a líceumi oktatásban a helyeket.

További akadálya egy ilyen lépésnek, hogy a tanári versenyvizsgákat már meghirdették, ha változnának a beiskolázási számok, az óraszámok is változnának, ami teljesen felborítaná a rendszert.

– Nem tudom elképzelni, hogy két hét alatt lezavarnának egy ilyen radikális változtatást – fejtette ki Kiss Imre.

Abszurdumnak tűnik a 7,84-es átlag alatti jeggyel kötelező módon szakiskolába iratkozás is, mivel annak idején már akkor is diszkriminációt kiáltottak, mikor azt akartuk a tanügyi törvénybe iktatni, hogy ne mehessen líceumba az, aki nem írja meg minden tantárgyból az 5-öst.

Nem csak szóbeszéd, hanem tény viszont, ami meg is jelent a 2018-ban kiadott 4829-es miniszteri rendeletben, ha a nyolcadikosok felvételi űrlapjukon bejelölik azt az opciót, hogy nem szeretnék, ha médiájukba beleszámítanák az anyanyelvi vizsgajegyét is, akkor már nem is pályázhatnak magyar tannyelvű osztályra. Bár nálunk többnyire éppen a magyar emeli a vizsgajegyet, így nem is lenne értelme ezt a négyzetet beikszelni. Indokolt azonban az odafigyelés és az éberség! <