Keresztyén szellemben

Hogyan is énekelik a reformátusok? „Az úr csodásan működik, de útja rejtve van…” Nemrég olvastam Sanhedrin Chemor rabbi biztatását 1489-ből: „Tegyétek lehetővé, hogy fiaitokból törvénytudók és ügyvédek legyenek, hassatok oda, hogy belefolyva az államügyek intézésébe, a keresztényeket jármuk alá hajtván, a világhatalom birtokában bosszút állhassatok rajtuk.”

Emlékezzünk, 1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, határőr-sorozás ellen tiltakozó székelyeket, ez a vérengzés a madéfalvi veszedelem néven vonult be a történelembe. Mária Terézia császárnő rendelte el a Rákóczi-szabadságharc leverése után megbízhatatlannak nyilvánított és felszámolt erdélyi határőrség újbóli felállítását. Ennek feladata a határok védelme, a rablók és csempészek üldözése volt, a határőrök a zsold és az ingyen fegyver mellett számos adókedvezményben is részesültek.

Van egy régi nagy kívánságom. Azt szeretném megélni, hogy imádott, szeretett Erdélyem – alkotmány ide, alkotmány oda – úgy igazán független legyen! Székely keresztényként is háborgok… Tudom, hogy Erdélyünk, a székely-magyar emberek sorsa nem számított a nagyhatalmi játszmák árnyékában. Évszázadok óta, naponta érezhető az, hogy egyre növekedő fenyegetés éri szűkebb pátriánkat. Reszketve tekintek körül, s próbálom megérteni, hogyan lehet megőrizni utódaink genetikai integritását. Hogyan védekezhetünk? Miért van napirenden a globális elnéptelenítés?

Minél jobban megértjük a válaszokat, annál nagyobb az esélyünk a túlélésre a nagy emberirtásban. Naponta aggódom, s irigylem a mosolygó embereket, akik szépnek látják a világot, mert én egyelőre csak a rosszat fedezem fel benne…

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy

A levelek tartalma nem föltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.