Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az európai parlamenti választás eredményeit értékelve vannak, akik a román politikai status quo átalakulását vizionálják. A pártrendszerét, a pártok közti arányok és erőviszonyok átrendeződését, és hogy ez a tranzíció hatással lesz az erdélyi magyarok parlamenti mozgásterére is. Előfordulhat, csakhogy ezt a jóslatot a román társadalom hétvégi szokásrendjére egyáltalán nem jellemző, szokatlanul aktív politikai magatartás alapján teszik.
Senkit sem érhet meglepetésként, ha egy EP-voks valódi tétje és jelentősége az Európai Unió intézményrendjében van: a német–francia szövetség irányította hatalmi architektúrában, annak is legitimációs funkcióját végző demokratikus árnyék-játékszíntéren, az Európai Parlamentben. Így leginkább az európai hatalmi játszmákban érdemes értelmezni a romániai eredményeket is: a német dominanciájú szociáldemokrata és néppártok némileg gyengélkedve, de megőrizik pozícióikat (PSD+Pro Romania, PNL+RMDSZ+PMP), míg a francia elnök wanabe populizmusa, friss és páneurópai pártkezdeményezése, bár ideológia nélkül, de lendületesen bemenetel, szinte robban a vérfrissítésre vágyó, ernyedtség jeleit mutató birodalmi pártstruktúrába (USR–PLUS). És hogy a liberálisokkal már nem számolnak, mutatja: parlamenti küszöb alatt reked az ALDE (kellett nekik visszapofázni Brüsszelnek).
A kérdés nyilván az, hogy az európai nagypolitika képes-e maradandó nyomot hagyni a szuverén Románia belpolitikai konstellációján? Képes-e a hétvégi eredmények mintájára átrendezni, saját ízlése szerint stabilizálni a pártrendszert, s mint minden hatalmi játszmában, nevezzük a nevén a dolgokat: uralni azt?
Ez a román pártok társadalmi beágyazottságán múlik (ahogy az RMDSZ esetében is). A nagy, történelmi pártokat nem kell félteni, és bár szép gesztus volt a román államfőtől Macron úrnak a korrupcióellenes népszavazás, hozzásegítve EP-mandátumokhoz a pártfranchise lokális fiókját, hogy hosszú távon képesek lesznek-e egyben és fenntartani szavazóbázisukat, az kérdéses. Különös tekintettel arra, hogy a belpolitikai motivációt adó igazságügyi reform és korrupcióellenes harc lassan lejárt lemez a főellenség kiiktatásával.
És mit tegyen az erdélyi magyarok pártja?
Pozsony János Csaba