Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól az egyház nevében az őket ért diszkriminációért

Bocsánatot kért az egyház nevében Ferenc pápa a balázsfalvi roma közösség tagjaitól a történelem folyamán a romákat ért igazságtalanságokért, #a rossz bánásmódért” és „szegregációért”.

Romániai látogatása harmadik napjának végén a balázsfalvi roma közösséggel találkozott Őszentsége a két héttel ezelőtt felszentelt templomban.

„Nyomja egy teher a szívemet. A diszkrimináció, a szegregáció és a rossz bánásmód terhe, amit közösségeiknek el kellett szenvedniük. A történelem azt bizonyítja, hogy a keresztényektől, még a katolikusoktól sem volt idegen ez a bánásmód. Emiatt szeretnék bocsánatot kérni. Bocsánatot kérek az egyház, az Úr nevében önöktől azokért a pillanatokért, amikor a történelem folyamán diszkrimináltuk, rossz bánásmódban részesítettük önöket, rossz szemmel, Káin szemével, és nem Ábel szemével néztük önöket, és nem voltunk képesek értékelni önöket” – mondta Ferenc pápa.

A pápa Káin és Ábel bibliai történetével szemléltette a közömbösség romboló hatását.

„Káin számára nem volt fontos a testvére. A közömbösséggel tápláljuk az előítéleteket és gyűlöletre uszítunk. Ahányszor elhamarkodottan ítélünk, szavakkal megsértjük a másikat, távolságot ékelünk egymás közé. Amikor valakit hátrahagyunk, az emberiség nem tud már előre menni. Nem vagyunk jó keresztények, de még emberek sem, ha nem vagyunk képesek látni magát a személyt előítéleteink nélkül. Az emberiség történelmében mindig lesznek Ábelek és Káinok” – mutatott rá Őszentsége.

Azt tanácsolta a jelenlevőknek, hogy ne tartsanak haragot, mert „rosszal nem lehet megjavítani a rossz dolgokat, a bosszú nem lesz elégtétel az igazságtalanságra, a harag nem tesz jót a szívünknek és a magunkba zárkózás nem közelít mások felé”. Jézus útját kell követni, ami „fáradtságosabb ugyan, de ez az út vezet a békéhez. És ez az út a megbocsátáson keresztül vezet”, mondta a pápa az egybegyűlteknek.

„Népként (…) nem kell félniük attól, hogy megmutassák sajátosságaikat, amelyek megjelölik útjukat, és amelyekre oly nagy szükségünk van: az élet és a család értékelése (…); a szolidaritás, a vendégszeretet, a közösség gyengébb tagjainak a megsegítése, védelme; az idősek iránti tisztelet; a vallásosság, a spontenaitás és az élet szeretete. Ne fosszák meg a társadalmat, amelyben élnek ezektől az értékektől, de fogadják el mindazt a jó dolgot, amelyeket mások nyújthatnak” – mondta még Őszentsége a közösség tagjainak.

 Az egyházfő háromnapos romániai látogatása következtetéseit is összefoglalta. Kijelentette: zarándokként és testvérként érkezett a szép és befogadó országba, hogy találkozásokat élhessen meg.

Rámutatott, „gazdagabban” távozik Romániából.

„Magammal viszem a helyeket és pillanatokat, de főként az emberi arcokat. Ezek az arcok meg fogják színesíteni emlékeimet és jelen lesznek imáimban. (…) Most megáldom önöket, de előbb van egy nagy kérésem: imádkozzanak értem!” – kérte a pápa a jelenlevőket.

FRISSÍTVE: Ferenc pápa távozott Romániából

A roma közösséggel való találkozóját követően Ferenc pápa elindult Balázsfalváról Nagyszeben felé, a rossz időjárási viszonyok miatt ismét gépkocsival.

Több mint 2.000 ember gyűlt össze vasárnap este Nagyszeben repülőterén, ahonnan Ferenc pápa repülőre szállt a Vatikán felé, miután három napos romániai látogatása lezárult.

Az összegyűltek „Vivat Papa! Vivat Johannis!” kiáltással üdvözölték Őszentségét és az őt búcsúztató államelnököt.

Ferenc pápa érkezése előtt felhőszakadás söpört végig Nagyszebenen. Amint a pápa a piros szőnyegre lépett a repülőtéren, az eső elállt és szivárvány jelent meg az égen.

Őszentségét Klaus Johannis államfő és felesége, Carmen kísérte a repülőhöz, de helyi hatóságok is jelen voltak.

A pápa a TAROM légitársaság gépével repült Rómába.

(Agerpres)