Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mi köthet össze olyan, elsőre hétköznapinak tűnő helyszíneket, mint egy bérház földszinti kislakása, egy üzletház VI. emeleti bérleménye vagy egy földalatti köztér? Elárulom: mind az alkotás különleges atmoszférájú színterei, ahova egy művészeti séta alkalmával bepillantást nyerhetünk. Olyan alkotókkal és műveikkel találkozhattok, akik művészete más-más motívumrendszert és technikát alkalmaz, ezeken keresztül szólítanak meg és bűvölnek el minket: alkotásai, műtermei és gondolatai közt teszünk egy nagy ívű utazást.
A séta során a Művészeti Kalauz iránytűt jelent – ahhoz, hogy a festészet, szobrászat textilművészet változatos arcait ismerhessük meg: felsejlő természeti jelenségek hívnak minket belső utazásra, társadalmi lenyomatokat fedezhetünk fel ember és környezetének vagy éppen saját lelkének viszonyáról. Mindeközben felfedezzük azt is, hogy az ecseten kívül milyen eszközöket használ egy képzőművész.
A Művészeti Kalauz révén félszáz műterem kapui nyílnak meg virtuálisan az érdeklődők előtt, három nyelven tekinthetnek be a jelenlegi erdélyi képzőművészet egy jelentős szeletébe. „Olyanok ezek az alkotások, egy közismert hasonlattal élve, mint a külön-külön ragyogó csillagok, amelyek egymás fényét, ragyogását a maguk fényével, ragyogásával nem halványítják, hanem együttesen részesei, ugyanakkor alakítói ennek a csodálatos univerzumnak, ami a mi világunk, amelyben élünk.
Ezek az alkotások egymás mellett, egymás fényében valamilyen szimbolikus jelentőséget kapnak éppen attól, hogy oda kerültek, ahova, és attól, ahogy feleselnek egymással, ahogy kiegészítik egymást, ahogy rímel az egyik a másikra, vagy, ahogy tovább viszi egyik a másik mondanivalóját, esetleg tovább gondoltatja azt. Csak nézzünk körbe, vagy jöjjünk be egyszer nyugodtan, amikor nem zavar senki, és hosszan álljunk meg egy-egy kiállított munka előtt, és próbáljuk megtalálni annak kérdéseit és válaszait. Ha egyre is rátalálunk, ami találkozik a miénkkel, máris megérte.
Mert a művészet – az igazi művészet – erről is szól, az állandó kérdésekről, az állandó válaszokról, a soha, de soha ki nem elégítő kérdésekről, és a soha, de soha ki nem elégítő válaszokról” – írja róluk Fekete Vince.