Kiterjesztett építőipari adókedvezmények

A kormány az építőipar újabb ágazataira terjesztette ki a kötelező 3000 lejes minimálbért és az ezzel járó adókedvezményeket. A vállalkozók arra egyelőre nem számíthatnak, hogy azok minden kis- és középvállalkozóra vonatkozzanak, aki megadja alkalmazottainak a 3000 lejes fizetést.

Mint ismert, az év elejétől lépett érvénybe az építőiparra vonatkozó rendelet, miszerint az ebben az ágazatban tevékenykedő cégeknek havi 3000 lejes minimálbért kell adniuk, viszont ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkent a fizetések utáni adó, amennyiben az érintett vállalat bevételeinek legalább 80 százaléka építőipari tevékenységből származik. A rendeletben felsorolták azt is, hogy mit tekintenek építőipari tevékenységnek. Ezt a listát bővítette nemrégiben a kormány, eszerint már a cement-, mész- és gipszgyártásban, szénkitermelésben, illetve nemfém ásványi anyagokból, homokból, kavicsból, kőből vagy az agyagból előállított termékek gyártása esetén is alkalmazzák az ágazati kötelező 3000 lejes minimálbért, illetve a csökkentett fizetés utáni adót. Az a cég, amely nem adja meg alkalmazottainak a kötelező minimálbért, elveszíti az adókedvezményt, sőt 300֪–2000 lejes büntetésre számíthat.

A háromszéki kereskedelmi kamara és az Asimcov vezetői az év elején kezdeményezték, hogy az adókedvezmény legyen érvényes minden ágazatban azoknál a kis- és közepes vállalkozóknál, akik megadják alkalmazottaiknak a 3000 lejes bruttó fizetést. Édler András, a kamara elnöke szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a javaslatukat a közeljövőben napirendre tűzi a kormány.