Ezt jelentené a jogállamiság?

Tegnapi sajtótájékoztatóján Bokor Tibor polgármester arra mutatott rá, miként értelmezi a hatalom Romániában a kisebbségi jogokat, a szimbólumok és magyar feliratok használatát.

– Megkértem a hivatal jogászát, nézzen utána, milyen perek zajlottak Kézdivásárhely önkormányzata vagy a városvezetés ellen az elmúlt években. Az ugyanis a jelmondat, hogy Romániában példásan rendezve van a kisebbségek helyzete, illetve jogai. Nos, eddig 18 perünk volt, ami az ellenkezőjét igazolja – mondta az elöljáró.

2013-ban a polgármesteri hivatalra és a Gábor Áron-szobor mellé kitűzött székely zászló miatt perelték be az önkormányzatot, ugyanabban az évben a „városháza” feliratot is el kellett távolítaniuk; ezzel párhuzamosan a tanácsteremből is el kellett tűntetni a székely lobogót. 2014-ben büntetést kaptak azért, mert a hatóságok elégedetlenek voltak a december elsejei ünnepség kapcsán kitűzött román lobogók számával, 5000 lejre kérte a prefektúra az önkormányzat megbüntetését, de ezt a bíróság figyelmeztetésre módosította. 2015-ben a főtérről a régi kaszárnya mellé költöztetett székely zászlót kellett eltávolítani, Dan Tanasă feljelentése nyomán. Szintén 2015-ben el kellett távolítsák a város­zászlót a hivatal bejárata fölül és a tanácsteremből, ami azért is kirívó, mert nem nemzeti szimbólumról van szó. Abban az évben a Wass Albert utcanévadás kapcsán két perrel szembesültek, egyiket a prefektúra, a másikat Dan Tanasă indította a városháza ellen.

2018. március 14-én azért kaptak büntetést, mert nem tűzték ki a román trikolórt a magyar nemzeti ünnepen; az 5000 lejes büntetést a bíróság később 500 lejre mérsékelte. Rá egy napra ismét bírságot kaptak szintén a román zászló ki nem tűzése miatt; ez a per fel van függesztve, az alkotmánybíróság tárgyalja.

2019-ben utcanevek névadása miatt perelték be az önkormányzatot, Dan Tanasă pedig azért is pert indított, mert a városi könyvtár Facebook-oldala nem volt elérhető román nyelven. Tanasă ugyanakkor a hagyományos termékvásár Facebook-oldala miatt is perelt, a prefektus idén a városzászlót támadta meg az erre vonatkozó tanácshatározat érvénytelenítését kérve. Korábban sem volt mentes a magyarság támadásától a városvezetés: 2009-ben azért perelték be őket, mert az önkormányzat havilapja csak magyarul jelent meg, 2010-ben a város honlapja miatt citálták bíróságra, de 2012-ben a városi színház sem úszta meg a támadást, szintén a magyar nyelvű honlapja miatt.

– Mindezek után nem tudom, mire számíthatunk. Nem tettem említést a két igazságtalanul elítélt kézdivásárhelyiről, nem említettem az úzvölgyi eseményeket. Van egy kisebbségi államfőnk, de semmilyen reakció nem érkezett részéről. Ezek tükrében elgondolkodtató, hogy milyen országban is élünk. Én úgy látom, az országon belül nehéz megoldásokat találni, nemzetközi fórumokhoz kell fordulnunk – jelentette ki Bokor, akinek egyébként 500 lejt kell kifizetnie zászlókitűzés miatt, de az indoklást még nem kapta meg.

– Ha minden március 15-én 500 lejt kell fizetni, hogy tisztességesen ünnepelhessünk, én ezt felvállalom – nyomatékosított az elöljáró.