Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kulturális események egybeesése ellenére Hencz Hilda Magyar Bukarest című könyvének péntek esti bemutatóján megtelt résztvevőkkel a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme. A fokozott érdeklődést viszont ezúttal nem a számunkra eddig ismeretlen szerző személye, hanem az általa választott és kötetében kibontott téma gerjesztette. Ez pedig nem más, mint a bukaresti, illetve tágabb értelemben az általunk Regátnak nevezett Órománián belüli magyarság máig titkolt múltja és jelene.
Hiánypótló munkát tartunk a kezünkben, ugyanis eddig nem került olyan magyar történész, aki átfogóan és korokon átívelően, vagyis a kezdetektől napjainkig foglalkozott volna a román fővárosban valamikor tömegesen jelen lévő és ma is létező magyarság sorsának alakulásával. És ezt ráadásul nem is szakmai kötelezettségből, hanem a közössége iránt érzett felelősségtudat hatására tette, hiszen filológia szakot végzett. Így viszont elhatározása egy őseit tisztelő és származását vállaló személyre vall. Egy olyan egyéniségre, aki annak ellenére is megőrizte magyar lelkületét, hogy román környezetben élt. Aki az elemitől az egyetemig román nyelven tanult, mégis választékosan ír és olvas magyarul – derült ki a szerzővel beszélgető Farkas Réka újságíró bevezetőjéből.
Azt viszont már a Hencz Hildától tudhattuk meg, hogy a román főváros és általában az egykori román vajdaságokban élő magyarok történelme iránti érdeklődése az 1991-es bukaresti református találkozón csírázott ki, melyen megismerkedett Koós Ferenc életművével. Ő ugyanis református lelkészi szolgálatának tizenkét éve alatt (1855–1867) nemcsak új templomot épített ott, hanem magyar nyelvű iskolát hozott létre, és folyóiratot indított. Szárba pedig éppen Sepsiszentgyörgy kapcsán szökkent, miután meghívót kapott a romániai magyar könyvtárosok 1993-ban lezajlott tudományos ülésszakára. Ezen mutatta be ugyanis az első bukaresti magyar nyelvű kiadványról (1860) szóló dolgozatát, melynek hosszas kutatást igénylő megírása alkalmat teremtett a román fővárosban élő magyarság történetébe való bepillantásra, ami újabb múltbéli búvárkodásra ösztönözte.
A továbbiakban Szekeres Attila István történész, címerszakértő a kötet ismertetés során rávilágított, hogy a Kárpátokon túli magyarság léte Szent Istvánig vezethető vissza. A bukaresti református egyház létrehozása pedig két, 1690-ben Thököly Imre fejedelmükkel ide érkező kuruc nemeshez kötődik.
A könyv hosszasan sorolja azokat a híres katonákat, művészeket, orvosokat, tudósokat, építészeket, írókat és egyszerű embereket, akik az évszázadok folyamán bukarestiként öregbítették a magyarság hírnevét, és akiknek a román főváros is sokat köszönhet. Mindezek tudatában pedig fájó és felháborító, hogy a világi és egyházi román hatóságok az erről szóló iratok zárolásával ezeket a tényeket megpróbálják titokban tartani.
Az eredetileg román nyelvű kiadvány magyar változata János András fordítói, valamint Farkas Árpád és Farkas Réka szerkesztői munkájának köszönhetően, illetve a Hármas Alapítvány és a budapesti Magyar Napló Kiadó jóvoltából kerülhetett az olvasók asztalára.