Nehéz bioélelmiszert termelni

Pénteken és szombaton a LAM Alapítvány főszervezésében Illyefalván, Csernátonban és Kézdivásárhelyen zajlott a III. Háromszéki Földész Fórum. A szakmai tanácskozás mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ökogazdálkodók egy csoportja – a Keleti Kapu Ökotermelési Egyesület tagjai – több felsőháromszéki farmert is meglátogatott, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat.

A pénteki nap a szakmai előadásokról szólt, tájékoztatót tartottak az integrált agrárium távlatairól, a kiemelt projektek preferálásáról, az egészséges táplálék hazai fogyasztói társadalmának kiszolgálásáról. Az anyaországból érkező előadók közül dr. Bardócz Zsuzsa professzor Az organikus világ rendszere, hatása a termesztett növényekre, tenyésztett állatokra, az emberiségre a Földön címmel tartott előadást, a Biokultúra Szövetséget is képviselő dr. Roszik Péter pedig az ökológiai gazdálkodás égető szükségességéről beszél.

A szakmaturisztikai nap Moldován Csaba csernátoni farmjának a meglátogatásával kezdődött. A jelenlevők megnézték a gazdálkodó épületeit, gépeit, és betekintést nyertek abba, hogy miként működik egy nagyobb háromszéki, vidéki farm.

Ezt követően a program a Haszmann Pál Múzeumban folytatódott, ahol a vendégeknek helyismeretből, székely-magyarságból és a múzeumról tartott „leckét” Haszmann Pál nyugalmazott múzeumigazgató, ízes beszédével, szellemes mondataival nyerve meg az anyaországiak szívét, akik ki is jelentették: a szűk óra túl kevés volt a múzeum meglátogatásához, legtöbben jelezték, hogy családjaikkal vissza fognak térni Csernátonba.

Látogatóban farmereknél

A csernátoni Csáky Béla és felesége, Enikő portája jelentette a következő állomást. A vendégeket meleg kürtőskaláccsal, többéves szilvapálinkával traktálták, majd szó esett arról, hogy miként működik egy falusi, viszont méreteiben a szokásosnál nagyobb gazdaság.

A házigazda – aki egyébként a LAM Alapítvány kuratóriumának is tagja – elmondta: két fiával, Hunorral és Nimróddal gazdálkodik. 1992-től, a 18-as földtörvény alapján visszaszolgáltatott, a szülőktől örökölt pár hektár földdel vágtak neki a gazdálkodásnak, ma már nyolcvan hektárt művelnek meg, fő kultúrájuk a székely valutának is becézett pityóka. Ezen kívül több hektáron termesztenek borsót, kukoricát, őszi és tavaszi búzát.

„Igyekszünk fejleszteni, ezért a múlt év végén, ez év elején szövetkezetet is létrehoztunk. Pályázatok révén korszerűsítjük a gépparkunkat, mely hamarosan egy burgonyaszedő kombájnnal is kiegészül” – magyarázta Csáky Béla, aki hangsúlyozta, nem nagyüzemű, hanem családi gazdaságról van szó, a megélhetésüket jelenti a földművelés. A szövetkezettel egy komolyabb válogató-csomagoló- és mosógépre fognak pályázni – vázolta a jelenlegi helyzetet és a terveiket a csernátoni gazda.

A következő megálló dr. Mucsi Mihály nyugalmazott kertészmérnök kézdivásárhelyi farmján volt. Míg a vendégeket vártuk, az időjárásról beszélgettünk az Agrico-M Kft. alapítójával. „Az idei időjárás bizony gondot fog jelenteni a gazdálkodóknak. Májusban a szokásos 50–70 liter eső helyett több mint 160 hullott négyzetméterenként, ma (szombatról van szó – szerk.) pedig száz liternél tartunk akkor, mikor június felénk már kevésbé csapadékosabb, általában 50–60 liter esővel szoktunk számolni. A gond ősszel, a tárolásnál fog jelentkezni, de nehézséget jelent a különböző betegségekkel, például a burgonyavésszel is felvenni a harcot, mert a gépek süllyednek el a földeken” – magyarázta a szakember.

Vegyszer nélkül nem megy

Mucsi Mihály ismertette volt cége (időközben lemondott lányai javára a tulajdonrészéről) tevékenységét, elmondta, milyen fejlesztéseket végeztek, miként sikerült elkerülniük a bankok adósságcsapdáját. Mivel ökogazdálkodókat látott vendégül, óhatatlanul is szóba került a növények vegyszerkezelése. Mucsi Mihály hangsúlyozta: nagy területen képtelenség úgy gazdálkodni, mint egy háztájéki gazdaságon. „A népet élelmezni kell, több ezer tonna élelmiszert kell előállítani. Ez lehetetlen gépesítés és vegyszerek alkalmazása nélkül” – magyarázta a mérnök.

Kifejtette: olyan szigorú előírásokkal dolgoznak, hogy a felhasznált vegyszertől a késztermékig mindenből mintát visznek több laboratóriumba, anélkül nem kerülhetne a burgonya vagy egyéb a nagyáruházak polcaira, a multik ugyanis kényesen ügyelnek mindenféle egészségügyi vagy egyéb előírásra. A vendégeknek elmondta: jómaga kutatómérnökként is dolgozott, tisztában van azzal, hogy a vegyszereknek milyen hatásuk van. Amit a gazdálkodók használnak, semmiféle káros hatással nem jár az emberi szervezetre. Ő maga is a saját termését fogyasztja, és jó egészségnek örvend, az emberek átlagéletkora pedig kitolódott annak ellenére, hogy vannak olyan hangok, amelyek azt állítják, hogy a vegyszerek használata ártalmas – magyarázta a magyarországiaknak. Azt is elmondta: a földeket kímélik, szigorúan betartják a vetésforgót, zöldtrágyával (földbe szántott kultúrnövényeket – szerk.) óvják a talaj minőségét.

Mucsi Mihály az egyik nagyáruház beszállítója, többféle burgonyát állít elő. Elmondta: alkalmazkodniuk kellett, hogy a garantált minőségi terméket előállító cégminősítést magukénak mondhassák. Hozzátette: sokan panaszkodnak, hogy milyen nehéz a multikkal dolgozni, ő azonban úgy látja, ha megteszi azt, amit kérnek, betartja a szabályokat, akkor nincsen gond.

Nehezen lehet ökogazdálkodást folytatni

A vendégeket kísérő id. Orbán Miklós agrármérnök, a LAM Alapítvány felnőttképzési koordinátora kifejtette: a Keleti Kapu Ökotermelési Egyesülettel többéves kapcsolatot ápolnak, ez onnan alakult ki, hogy olyan külföldi partnert kerestek, aki jártas biotermesztésben. „Arra gondoltuk, az ő tapasztalatuk felébreszti Háromszéken is ezt a fajta érdeklődést, hiszen a biogazdálkodás akár kitörési lehetőséget is jelenthet azoknak a gazdáknak, akik nem kimondottan pityókatermesztéssel foglalkoznak, vagy nem a nagyüzemet képviselik. Már háromszor találkoztunk Illyefalván, és ugyanannyiszor Nyíregyházán, boncolgattuk a biotermesztés lehetőségét és szükségességét. Pénteken is kitehettük volna a teltház táblát, annyian érdeklődnek ez iránt. Ugyanakkor a vendégeknek a nagyüzemű pityókatermelést is be kívántuk mutatni, így vittem el őket gazdálkodó barátaimhoz” – mondta el a rendezvény szervezője, akitől a biogazdálkodás nehézségeiről is érdeklődtünk.

Kiderült, nem egyszerű dolog, kevés erre a fizetőképes kereslet. Van egy réteg, amelynek van erre igénye, de túl kevés ahhoz, hogy egy ökogazda abból meg tudjon élni. „Ez egyébként nem arról szól, hogy nem használunk vegyszert. Ez egy rendszer, abban kell gondolkodni, azt feltételezi, hogy a termelő környezetének, ahol él, biónak kell lennie. Ezt szinte lehetetlen megvalósítani. Ha én a kertemben ökogazdálkodást folytatok, de a szomszéd nekiáll permetezni, akkor már az én termékem sem lesz bió. Ugyanakkor nagyon munkaigényes, rengeteg kézimunkát igényel, sajnos, egyre inkább gondot jelent a munkaerő hiánya is. Nem biztos, hogy a biogazdálkodásnál folyamatosan lehet ugyanazt a minőséget biztosítani, ez is egy problémát jelent” – magyarázta az agrármérnök.

Takács Richárd, a Keleti Kapu Ökotermelési Egyesület alelnöke a végén úgy értékelte, nagyon különleges és tartalmas napon vannak túl. „Úgy gondolom, egy kicsit jobban vissza kell térnünk gyökereinkhez, valahogy vissza kellene szorítani ezt az óriási, nagyüzemű gazdálkodást. Látszik, hogy a vadvilág és a természet nem túl pozitívan reagál erre, és hosszútávon nagy veszélybe fogja sodorni az emberiséget. Mindezek mellett nagyon sok hagyomány és emberi hozzájárulás kiesik ebből a szakmából a gépesítés miatt, amivel egyébként nincs is gond, azzal van a probléma, hogy az utolsó erdőt és cserjést is felszántják azért, hogy valamit termelni lehessen, ami negatív hatással bír az természetre” – válaszolta azon kérdésünkre, hogy milyen előnyei vannak a biotermelésnek.

A vendégek dr. Mucsi Mihály meghívására ebéden vettek részt, majd megtekintették a Szent Anna-tavat és környékét.