Nepáli munkaerő érkezhet

Csak 290 líceumi végzős regisztrált munkanélküli segélyért az idei nyáron, számuk évről évre csökken. A fizetett munkanélküliek száma az egész megyében 345, a tartós, többnyire iskolázatlan állástalanoké pedig 2266. A vállalkozók egy darabig rájárnak a munkaerő-foglalkoztatási hivatalra kérésükkel, hogy ajánljanak potenciális munkaerőt nekik, aztán megoldják maguk a személyzeti gondjaikat.

A szakiskolák utolsó éves diákjai a héten még a gyakorlati időszakban vannak, így még közülük is kikerülhet néhány regisztráló. A nyilvántartásba vételnek több előnye is van: a végzősök a munkába állásig, pontosabban fél­évig egészségügyi biztosítást nyernek általa, de igénybe vehetik az 1500 lejes állami támogatást is, amely azoknak jár, akik tanulmányaik befejezése után két hónapon belül munkába állnak, és legalább egy évig dolgoznak ugyanazon a munkahelyen.

– Kapcsolatban vagyunk ezekkel a fiatalokkal, és 25 éves korukig azokkal az állástalanokkal (NEET-ekkel) is, akiket az Intespo-pályázat keretében regisztráltunk mint potenciális munkaerőt, de a több száz fiatal közül az elkészített profil alapján csak 2 a könnyen elhelyezhető, 42 közepesen, 183 nehezen, 230 pedig nagyon nehezen elhelyezhető meglévő (vagy hiányzó) tanulmányait, képességeit, jelenlegi állapotát figyelembe véve – mondta Kelemen Tibor igazgató.

Még mindig nagy hátrányt jelent a falusi fiataloknak – és nem csak nekik – a gyatra közszállítási rendszer, ezért egy szárazajtai pékség tulajdonosa már nepáli munkaerőt követel a munkaügytől. Egy bukaresti ügynökség foglalkozik a behozatalukkal és elhelyezésükkel, amúgy országszerte több cég tart rájuk igényt. A szárazajtai vállalkozónak négy emberre van szüksége, előny számára, ha helyben laknak, és kora hajnalban jelen tudnak lenni a munkahelyükön.

Más oka is van az általánosítható nehéz elhelyezhetőségnek. Miután a regisztrált és fizetett munkanélküli státus betegszabadság kiírását is lehetővé teszi, nyilvántartásba vételük után – ehhez háziorvosi igazolás is szüksége –, sokszor az ajánlott munkára szabott egészségügyi kifogással utasítják vissza az elhelyezkedést a fiatalok: pl. nem emelhetnek, nem tudnak magasban dolgozni, mert szédülősek.

(Betegeket eleve nem regisztrálnak a hivatalban.) A házi- és munkaorvosok szövetsége ez ügyben már folyamodvánnyal fordult a miniszterhez, hogy ne legyen kötelező mellékelni az iratok között a munkaalkalmassági igazolást, mert ők előzetesen és általánosságban nem, csak egy bizonyos munkakört illetően állíthatják, hogy arra megfelelő az egyén. Miniszteri jóváhagyással most csak annyit írnak az igazolásra, hogy „klinikailag egészséges”, illetve hogy ilyen vagy amolyan betegségekkel van nyilvántartásba véve valaki.

A munkaügyi igazgató szerint egy hónapban átlag százan jelentkeznek a hivatalnál a munkanélküli beteglappal, amelyeket pajzsként használnak az elhelyezési kísérletek ellen. Igaz, ezek közé az esetek közé tartozik a terhesség bekövetkezte, illetve a tényleges betegségek miatti felmentés is. <