Következetesség

Sokan felróják Orbán Viktornak és a Fidesznek, hogy az SZDSZ mellől indult. Tény, ami tény, 1988 és 1993 között voltak olyan megnyilvánulásai e pártnak, melyekre vélhetően a vezetők nem büszkék, de annyi biztos, hogy néhány alapkérdésben, mint az ország szuverenitása, a közösségi szabadság, az autonómia, az antikommunizmus és az alkotmányosság, mindenkoron következetesen ugyanazt képviselték.

Ne feledjük, midőn 1990-ben az SZDSZ puccsszerűen, a taxisblokádot meglovagolva akart hatalomra kerülni, a Fidesz ezt elítélte, s azt is, hogy amikor az SZDSZ kihozta a politikai karanténból a kommunista utódpártot, az MSZP-t, a Fidesz nem állt mellé, sőt, a manővert minden erejével akadályozni igyekezett.

Az idei Tusványoson, a fő napon mind Tőkés László, mind Orbán Viktor visszatért az utóbbi évek legnagyobb visszhangot kiváltott kifejezéseire, s mindketten következetesen kiálltak eredeti álláspontjuk mellett. Tőkés László többek között a védőhatalmi státusról szólt ismét, Orbán Viktor pedig az illiberális demokráciáról, rámutatva széles politikatörténeti kontextusban, hogy nem kell félni a szavaktól, és hogy a demokrácia előbb volt keresztény, mint liberális.

Az ellenzéki sajtó persze nem spórolt a minősítgetéssel, de ezen nincs mit csodálkozni, érvek híján gyalázkodnak, ezt teszik az első Orbán-kormány hivatalba lépése óta, sőt, valójában a Fidesz vonatkozásában 1993 óta, amikoris a párt bevette a jobbkanyart.

A szilárd történelemfilozófiai és eszmetörténeti pilléreken nyugvó beszédében a kormányfő értékelte, korszakolta a magunk mögött hagyott harminc évet, rámutatva arra is, hogy mekkora sorsadomány, hogy az általa nem minősített SZDSZ-el ellentétben az ő nemzedékének megadatott, hogy részt vegyen a magyar sors formálásában. Orbán nem tért ki a miértekre, a krónikás megteheti. Az SZDSZ kudarca szorosan összefügg e párt mélységes nemzetellenességével, és minden magyar közösségi érdeket nyíltan szabotáló politikájával.

A kulcskérdést a miniszterelnök beszéde végén tette fel: lehetséges-e, hogy Magyarország „sikeresen elutasítsa a migrációt, hogy védelem alá helyezze a családokat, hogy megvédje a keresztény kultúráját, hogy nemzet­egyesítést és nemzetépítést hirdessen, s hogy megteremtse a keresztény szabadság rendjét?”
Megadta a választ is: igen, lehetséges, csak bízni kell magunkban és nem félni.