Gondok a templomfelújítással

Sikeresen pályázott az esztelneki székhelyű Angustia Fejlesztési Egyesületnél a kézdialmási önkormányzat, a támogatásból gépet tudtak vásárolni. Az idei tervekről és megvalósításokról Molnár István községmene­dzserrel beszélgettünk.

A község területén rengeteg földmunkát kell végezni, sáncokat kell takarítani, utakat kell karbantartani, a vízhálózaton adódó gondokat kell orvosolni, így a község számára jól jött az újonnan vásárolt, többfunkciós, 83 ezer euróba kerülő gép, ami mellé gépészt is alkalmaztak. A gép hóekével és fűnyíró kaszával is el van látva, így alkalmazási területe eléggé széleskörű.

Felújítási gondok
A községmenedzsert a Szent Mihály-hegyi templom körül végzendő munkálatokról is kérdeztük, hiszen a műemléktemplom felújítása mellett számos teendő hárul a két partnerközségre, azaz Almásra és Lemhényre. Molnár István elmondta: ők a templomra vezető utat kellene megcsináltassák, ezért elkészítették a terveket és építkezési engedélyért is folyamodtak. „Minden engedéllyel rendelkezünk, egy éven belül meg kellene kezdeni a munkálatot, ellenkező esetben az építkezési engedély érvényét veszíti. Meghirdettük a munkálatot az elektronikus közbeszerzési portálon, sajnálatos módon nem jelentkezett senki. 630 méter hosszú, a ravatalozóháztól a templomig vezető, négy méter széles aszfaltút elkészítéséről lenne szó, jobboldalán útpadkával, baloldalán 550 méter betonozott sánccal, négy áteresszel” – magyarázta a dolgok jelenlegi állását Molnár István. A községmene­dzser szerint ugyanabban a helyzetben vannak, mint a többi település: a terveket a tavaly készíttették el, az építkezési engedélyt pedig azután kapták meg, hogy érvénybe lépett a 114-es kormányrendelet, ami jelentősen megemelte az építkezési területen a minimálbért.
„Több cég érdeklődött, de mindegyik jelezte: 15,59%-al kellene a munkadíjat megemelni, ellenkező esetben nem tudják vállalni a munkálatot. Dolgozunk a tervek átalakításán, de az a legnagyobb baj, hogy számításaink szerint a megemelt értéket képtelenek leszünk egy év alatt kifizetni, két év kellene a törlesztéshez” – fejtette ki a községmenedzser, aki szerint csak a „papírformás” becslés adja a közel 16 százalékot, de a kifizetésnél a valós érték 28 százalék körüli. Mivel nem kormánytámogatásról vagy pályázati pénzről, hanem saját befektetésről van szó, hatalmas összeg terheli a községkasszát, 900 ezer lejről van szó.
A villanyhálózat már el van vezetve a ravatalozóházig, amint az út nyomvonala valóságban is körvonalazódik, akkor a kábelt az útpadka alá fektetve egészen a műemléktemplomig vezetik el.
A templom felújítása más problémákat is felvetett: egy ellenőrző csoport kijárt a helyszínre és feladatul adta ki, hogy a tűzvédelmi előírásoknak megfeleljen a hely, folyóvizet is kell vezetni a hegyre, ahol tűzcsapot kell szereljenek. Felmérést készítettek, kiderült, hogy a víztároló alja és a templom előtti tér között 22 méteres szintkülönbség van, így szerencsére szabadeséssel a víz kijut a templomhoz, nem kell nyomóállomást készíteni. Pluszkiadástól nem mentesülnek, hiszen 600–700 méterrel kell – szintén önerőből – bővítsék a vízhálózatot.
A legnagyobb munkálat – a műemléktemplom felújítása kapcsán – is vannak újdonságok. Lezárult a felújítás tervezésére kiírt árverés, egy cég jelentkezett, a Linea Kft. Amint a tervek elkészülnek – erre vélhetően az év végéig sor kerül – kiírják a tulajdonképpeni kivitelezési munkálatra is a licitet. „Lévén, hogy építkezésről van szó, itt is emelt értékekkel kell már számolni. Sajnos, a projekt vezetője, a lemhényi önkormányzat már levelet kapott a gyulafehérvári Központi Fejlesztési régiótól, amiben jelezték: egy lejt sem adnak pluszba a felújításra, a két község kell 55–45 százalékos arányban a fölös kiadásokat zsebből fedezze. Ez azt jelenti, hogy óvatos becslés szerint is a kezdeti két százalékos önrészünkből 17–18 százalék lett egy elhibázott kormányrendelet miatt” – foglalta össze azt a fejetlenséget a községmenedzser, ami az országban uralkodik, hiszen a fejetlen bukaresti döntések az önkormányzatoknál ily módon csapódnak le. A műemléktemplom felújításának a határideje egyébként 2021, amennyiben 2020-ban megkezdhetnék a munkálatot, akkor jó eséllyel be lehetne a határidőig fejezni, csakhogy a megváltozott körülmények között erősen kétséges, hogy találnak majd építkezőt.

Utas gondok, felújítások
A községmenedzsert a Veresvíz felé vezető út állapotáról is kérdeztük. Molnár elmondta: a teherszállítást tél és tavasz folyamán öt hétre leállították, hogy óvják az állapotát. Az út jobban rongálódik, de ismét a változó rendelkezések játszanak ehhez is közre. „Amikor az utat tervezték, azokat a súlynormákat vették figyelembe, amik 1999-ben voltak érvényben, 2012-ben ez megváltozott, így a tehergépkocsik nagyobb súlyt is szállíthatnak. Mi táblákat tettünk ki, egyebet nem tehetünk, hiszen törvény szerint erdei úton most nagyobb súllyal is mehetnek az autók” – magyarázta Molnár István.
Javították a község útjait, 22 autónyi, 660 tonna követ terítettek el azokon a helyeken, ahol nincs még aszfalt.
Szerettek volna tovább aszfaltozni, viszont a 2019-es költségvetésben Almás község utak korszerűsítésére egy fityinget sem kapott, így abban reménykednek, hogy a költségvetés-kiegészítésekor jutnak hozzá valamennyi pénzhez. Amennyiben nem, akkor a pénzüket a Szent Mihály-hegyre vezető aszfaltút kialakítására tartalékolják.

Jól halad a földek mérése
„A 18-as földtörvény alkalmazásával személy szerint meg vagyok elégedve, a lakosság nincs” – válaszolta Molnár István, mikor a földtörvények alkalmazásáról kérdeztük. 1314 hektárból eddig 600-at sikerült pontosan kimérni, 250 hektár pedig elő van készítve. „Amennyiben nem jön semmi közbe, akkor év végéig a mezőségben, Almásréttől kezdődve a határainkig ki tudjuk mérni a földeket. Sajnos nem jár harag nélkül a folyamat, vannak emberek, akiktől földet veszünk el, mert nem a tulajdonuk, más pedig megkapja a jogos jussát. Ez ezzel jár, de tisztességesen akarjuk tisztázni a tulajdonviszonyokat, hogy senki ne rövidüljön meg” – magyarázta a községmenedzser.
Amint a folyamat lezárul, a síkságban levő területekre az emberek megkapják a birtoklevelet – summázott Molnár István, aki szerint az erdei kaszálók kimérésével előreláthatóan gondok lesznek, mivel a területek beerdősödtek, nem tudják pontosan, hogy hol voltak a határok, és a tetejébe az állami erdészet is ködösít, az üzemterv-térképeket tízévente változtatták. <<