Tüntetni veszélyes

A Witness Global (Világfigyelő) civil szervezett nyilvántartásai szerint legkevesebb 164 tavalyi halálesetről bizonyítható, hogy környezetvédők, természetvédők – gyűjtőszóval zöldek – a tüntetéseik alatt és miatt vesztették életüket.

Gyakori helyszínek az erdőkitermelések, a bányabejáratok és különféle építkezések, illetve olyan övezetek, ahová állami vagy magánvállalatok nagyszabású beruházásokat terveztek. Jelentős azoknak az aktivistáknak a száma is, akiket megfélemlítésekkel elhallgattattak, a tüntetési szándékaiktól elbátortalanítottak. Környezetvédő, természetvédő, helyi közösségi érdekeket védelmező személyek fizettek életükkel nagyobb számban a Fülöp-szigeteken (30), Kolumbiában (24), Indiában (23), Guatemalában (16).

Vicky Tauli-Corpuz, az Egyesült Nemzetek Szervezetének őshonos népek jogaival, jogvédelmével foglalkozó külön jelentéstevője a tragikus adatokat kommentálva rámutatott, a környezetvédő aktivistákat a határozott és kemény fellépéseik okán gyakran terroristáknak, rablóknak, bűnözőknek címkézik, hogy a hatósági beavatkozások jogszerűségét hivatalosan is megindokolják. Számos helyszínen a zöldek testi épségüket, életüket, szabadságukat kockáztatják, például összeláncolt testükkel állják útját a munkagépeknek, különféle szállítmányok járműveinek, vagy odaláncolják magukat vasúti sínekhez, bejárati kapukhoz. Nem ritkák a polgárháborús utcai harcokra emlékeztető összetűzések a tüntetők és a hatóságok (csendőrség, rendőrség, katonaság, testőrség) között. Az utóbbiak némelyikének álláspontja szerint a zöldeket sok esetben érdekcsoportok a háttérből irányítják, pénzelik, így tüntetéseik nem a közjót szolgálják.