Tizenötmillió eurós fejlesztés folyamata indul be a Sepsi Ipari Parkban
Rekord értékű, további befektetőket is vonzó beruházás megvalósítása veszi kezdetét ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
– Először meg kell ismerni saját magunkat, mit tudunk nyújtani, eladni, s aztán figyelni arra, mit várnak tőlünk. Kutatni kell, hogy mit is gondolunk, milyenek vagyunk itt, mire büszkék, mire nem, s ezt a magunk sokdimenziós képét kell összeilleszteni a turisták nyilván egyszerűsített képével – mondta Molnár-Bánffy Kata.
Székelyföldnek télen-nyáron van mit felmutatnia, de az idevezető út és az itteni úthálózat most is azt a „skanzen” képet erősíti, amely jelenleg él a külföldi turistákban vidékünkről, és azt is traumatizálja, aki felkészül erre az „élményre” – hangzott el a Magyar Turisztikai Ügynökség sátrában.
A kulturális kötődések miatt lehet, hogy a magyarországiak is szívesen jönnének sízni ide, de addig fejleszteni kell, mert a 7–8 órás út nem növeli a vidék vonzerejét. Egy amerikai sem jönne ide a sípályáinkért, nyáron viszont ők is találnak olyasmit, amiért érdemes ideutazni – ilyen példákkal próbálták a meghívottak azt tudatosítani, hogy amikor a turistákat megcélozzuk a marketingkommunikációval, akkor már tudnunk kell, hogy télen vagy nyáron melyik desztinációt és melyik célcsoportnak ajánljuk. Jól jár itt, aki pihenni akar, de ehhez nem tartozik hozzá a fárasztó út, bár a helybeli híres vendégszeretet, egy pohár pálinka képes elfeledtetni azt. Székelyföld vonzerejét most is a néphagyományok, az egyedi gasztronómia és a természeti környezet jelenti, no meg a medve, de mindenekelőtt a székely ember, a gondolkodása és a nyelve a legizgalmasabb, a legtöbb kocsmai beszélgetés a tájszavak tanulásával kezdődik – mondta Osváth Eszter.
– Nem kell félni a sztereotípiáktól, mert azok segítik a márkaépítést – fogalmazta meg Molnár-Bánffy Kata, ha valaki azért jön, hogy medvét lásson, mutassunk neki, majd annak apropóján mást is, hogy bővüljön a kép, ami miatt választják ezt a régiót. Medve, szekerezés, székelykapu, ordás palacsinta, pityóka, csönd, ma a turisták erre gondolnak a Székelyföld kapcsán, de adhatunk mást is, 21. századira hangolva.
Feleletként arra a kérdésre, hogy az infrastruktúrán kívül még mi gátolhat meg egy turistát abban, hogy a Székelyföldet válassza, Molnár-Bánffy Kata osztotta meg egy negatív tapasztalatát:
– Amint a korábban látott, szépséges, autentikus helyek népszerűek lettek, és pénz került a turisztikai vállalkozókhoz, ők az autentikusságot elfelejtve fejlesztettek tovább, a szép régi házakból panziókat csináltak, és abban Praktikerből vett csempéket használtak. Fontos lenne segíteni azoknak, akik a falusi székely turizmust művelik, hogy értsék, ezzel maguk ellen tesznek, a márkájukat teszik tönkre.
Az értékeinket kell erősíteni, és nem újakat kell kitalálni, nem kellene tájidegen vagy kultúraidegen fejlesztéseket csinálni, csupán azt megmutatni, amink van – summázott a kommunikációs szakember.