Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ott rajta kívül Andrea Carteny történész, Kelet-Közép-Európa-szakértő, a római Sapienza egyetem tanára, Krizbai Béla, a Román Kulturális Intézet aligazgatója, valamint Lucian Năstase-Kovács történész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, a Bánffy-trilógia bevezető tanulmányának szerzője voltak jelen.
Miután 4 éve egy bukaresti kiadó megvásárolta a román fordítás kiadásának jogát, ám gyakorlatilag semmit nem kezdett vele, a hosszas „altatás” után a Román Kulturális Intézetnek sikerült azokat megszereznie, Krizbai közbenjárásának köszönhetően. A fordítást a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozta – részletezte Kósa az előzményeket. A sokak által várt román kiadás 1500 példánya gyakorlatilag hetek alatt elfogyott.
– Szerettük volna, hogy a könyv 2018-ban jelenjen meg, az egyesülés 100. évfordulójára, mintegy történelmi és kulturális restitúcióként, ugyanakkor egy dialógusra való felhívásként és megbékélési gesztusként, de végül ez nem sikerült – mondta Krizbai Béla.
Marius Tabacué az érdem, hogy az 1600 oldalas korrajzot sok éves munkával átültette románra, a történelmi regényt pedig Năstase-Kovács tette bevezető tanulmányában a román olvasók számára is értelmezhetővé, bemutatva a mű szereplőit, az abban szereplő helységeket. (Ez a tanulmány megjelent a Pro Minoritate folyóirat 2018-as őszi számában).
A kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki Bánffy gróf titkosszolgálati megfigyelési dossziéját is megszerezte, kiemelte azt a korrajzot, amely kirajzolódik a 20. század elejének történelmét a mindennapokban megélő Bánffy tollából, a magánéleti aspektusokat is magába foglaló regényből, és megemlítette, az egész román irodalomban nehezen találni a románokról olyan szép portrékat, mint az Erdély-trilógiában.
A bemutatón szóba került, hogy mi lehetne a következő irodalmi mű, amelyet szükségszerű, aktuális lenne a román közönség elé vinni, illetve a nyugati olvasók kinek a fordítása által ismernék meg jobban a transzilván jelenséget.
Andrea Carteny Egyed Péter filozófus műveit javasolta Európa elé tárni, mert meglátása szerint nagyon kiegyensúlyozottan viszonyult a magyar és román kultúrához egyaránt. Kósa András megemlítette, hogy Rostás Zoltán bukaresti újságíró birtokolja az 1970–80-as években Bukarestben élő magyar értelmiségiek életút-interjúit, ezek kiadása is felmerült. Lucian Năstase-Kovács szerint a románok még nem nyitottak arra, hogy szembenézzenek a történelemmel, amelyet ő is igyekszik tanulmányaiban feltárni, ennek ellenére – vagy éppen ezért – saját műveit is szívesen látná fordításban. – Amennyire emberileg lehetséges, igyekszem kiegyensúlyozott lenni – jegyezte meg. Krizbai Béla az írói pályafutását magyarul kezdő Liviu Rebreanut említette.