Pihenőszabadság az Oroszlán csillagjegy-szülött módjára

Azt hittem, pihenek egy kicsit a nyáron, de nem tudok. Ha tudtam volna, hogy így lesz, szabadságot sem vettem volna, csak ősszel. Ez a nyár is csak a bajomat gyűjti, hol hideg van, hol meleg, hol tűző nap, hol zápor, na de ez van, de mégis felháborító, hogy szabadságolni se lehet manapság.

Neked könnyű, mert szerencséd volt, amikor szabadságon voltál, jó idő volt, de én örökké megjárom. Nem is beszélek veled tovább, inkább hallgatok, mert úgysem tudnék semmi hasznosat kihozni a mostani hangulatomból. Nekem ne mondja senki, hogy a jókedv nem függ az időjárástól és a pénztárca vastagságától. Nekem is lenne kedvem, ha lenne pénzem, amit ugyebár befizettem egy tengerparti nyaralásra, ahol tombol a vihar, ezért visszamondták a lefoglalásokat. Majd megkapom a pénzt, de addigra vége a szabadságomnak. Jellemző, hogy versenyt futok az idővel. Igen, tudom, nem jól osztom be az időmet, sem a pénzemet. Oroszlán vagyok, ami jár, az jár, ami kell, az kell, és kész. Nem számíthatok senkire, megyek és magamra zárom az ajtót, mondom, megyek, hallottad? Mehetek veled? Ha akarod…

Jaj, milyen jó, hogy veled találkoztam! Nagyon jót beszélgettünk. Csak ki ne beszélj a hátam mögött! Látod, a jó dolgok mindig váratlanul törnek ránk. Ráeszméltem, hogy jobb lesz nekem, ha nem a magányomat keresem, hanem a ti társaságotokat. Habár az életben csak magamra számíthattam, mégis tőletek függtem. Olyanná válok mindig, mint ti, hogy elnyerjem tetszéseteket. Alkalmazkodni ugyan nehezen tudok, de minden alkalommal olyan benyomást keltek bennetek, hogy nem feleditek el. Jól kibeszéltem magamról a titkot… Most megint gondolkodhatok, hogy jól elszúrtam, vajon jól tettem, hogy próbálok kapcsolatot teremteni? Nem tudom, de egyszerre elfelejtettem mindent, mikor veletek voltam, azt is, hogy mennyi bánat ért, azt is, hogy mennyi csalódásom volt, mint most is.

Nézzétek, az idő sem tart velem, pénzem sincs, te is csak eddig tudtál velem lenni… Szabadságra meg nem sikerült elmennem… Sorolhatnám… Lássátok, csak magamra számíthatok…, de ti mindig számíthattok rám. Tudjátok mit, nektek adom a szabadságjegyemet! Én meg megyek, és pihenek egy kicsit, hogy szabaduljak a feszültségtől, ami bennem uralkodik.

Csákány Zsuzsanna