Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Izsák Balázs SZNT-elnök szerint statisztikai adatok támasztják alá, hogy Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása óta (2007) a Székelyföldet alkotó megyék gazdasága egy helyben topog, miközben a velük egy fejlesztési régióban lévő román többségű megyék esetében látványos fejlődés tapasztalható ezen a téren. Mindez az uniós pénzeknek a magyar többségű térség rovására történő egyenlőtlen elosztására vezethető vissza, vagyis ily módon is folytatódik a Székelyföld mesterséges elszegényítése. Éppen ezért az SZNT el szeretné érni a Székelyföld önálló gazdasági fejlesztési régióvá való nyilvánítását, ez ugyanis közvetlen hozzáférést biztosítana az uniós alapokhoz, és lehetővé tenné azok észszerű, fontossági sorrendben történő felhasználását.
Az általuk Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért néven elindított kezdeményezés ezt a célt hivatott szolgálni. Éppen ezért sajnálatos, hogy az Európai Bizottság elutasítása miatt, csak hat év pereskedés után lehetett nekifogni a napirendre kerüléshez szükséges 1 millió aláírás megszerzéséhez, amelyeket 7 uniós országból kell 2020. május 7-ig összegyűjteni. Ennek sikere viszont még mindig nem szavatolja a kérdés napirendre tűzését az unió bizottsága által, erre ugyanis egyetlen jogszabály, vagy egyezség sem kötelezi őket. Az unió többi kisebbsége, például a katalánok, baszkok és skótok érdekeltsége okán azonban Izsák bízik abban, hogy ez végül mégis bekövetkezik, hiszen megfelelő gazdasági háttér nélkül az ő kultúrájuk is sérül, illetve veszélyeztetve van, amit csak a nemzeti fejlesztési régiók létrehozásával lehet elkerülni, vagy kivédeni.
Ennek Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, a nemzeti régiók polgári bizottságának tagja szerint is van esélye, mert Brüsszelben rájöttek, hogy a jelenlegi felosztás egyenlőtlenségek kialakulásához és ezek fokozódásához vezet. Magyar részről ugyanakkor a jelenlegi ellenzék jövő évi választási győzelmének a lehetőségével is számolni kell. Az általuk tervezett közigazgatási reform ugyanis egy nagy, többségében román lakta régióba olvasztaná be a székely megyéket. Ennek tudatában az RMDSZ teljes vállszélességgel támogatja az SZNT kezdeményezését, és 200 ezer támogató aláírás összegyűjtését vállalta a megvalósulása érdekében.
Ezzel kapcsolatban Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke, újdonsült EP-képviselő rámutatott, hogy Nyugat-Európában még az érintettek körében is nehéz bármihez támogatást szerezni, mert az anyagi jólétben elkényelmesedtek. Ez csak úgy sikerülhet, ha külön-külön, szólítják meg őket, egy olyan üzenettel, amelyet az illető nemzet, nemzetrész a magáénak érez.
Andrea Carteny olasz történész, Kelet-Európa-kutatónak is ez volt a meglátása, azzal a megjegyzéssel, hogy a katalán és skót függetlenségi törekvések kedvezőtlenül befolyásolják a számbeli kisebbségbe taszított magyar nemzetrészek megmaradásért folytatott küzdelmének a nemzetközi megítélését.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke arra figyelmeztetett, hogy amennyiben magyarként meg akarunk maradni, folytatni és fokozni kell az autonómia megvalósításáért folytatott küzdelmet. Még akkor is, ha a jelenlegi történelmi pillanat erre nem tűnik alkalmasnak.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egyetértett vele, mert nyilvánvaló, hogy a román hatalom 150 esztendeje az egynyelvű, egy vallású állam megteremtésén munkálkodik. Kihangsúlyozta továbbá, hogy a magyar–magyar összefogás megvalósítása nélkül nem lehet előrelépni a nemzeti jogaink érvényesítése terén. <<