A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az Aacheni Egyetem kutatócsoportja Patricia Hirsch vezetésével 48 férfival és 48 nővel végzett teszteket. A kutatás eredményeként megállapították, hogy mindkét nem egyaránt lassabb és kevésbé pontos, ha az a követelmény, hogy egyszerre két dologgal foglalkozzon.
A tesztekben párhuzamosan betűkkel és számokkal kellett feladatokat megoldaniuk a résztvevőknek.
A Plos One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírták, hogy nem találtak különbséget a nemek között. Ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy korábban készültek olyan tanulmányok, amelyek más eredményre jutottak. Igaz olyanok is, amelyek szintén nem találtak nemek szerinti különbséget. Néhány kérdésben a nők bizonyultak jobbnak, másokban viszont a férfiak – számoltak be róla az Aacheni Egyetem kutatói.
A tesztek során arra kérték a résztvevőket, hogy a képernyőn feltűnő betűkről állapítsák meg, hogy magánhangzók vagy mássalhangzók, a számoknál pedig azt, hogy párosak vagy páratlanok.
Egyes tesztekben egyszerre kellett a két feladatot elvégezni, máskor gyors egymásutánban váltakoztak a betűs és számos feladatok.
„Eredményeink nem igazolták azt a széles körben elfogadott megítélést, hogy a nők jobbak a megosztott figyelem terén, mint a férfiak” – szögezték le a kutatók.
Hirsch három hétköznapi kategóriát állított fel: a munkamemória frissítése, az egyik feladatról a másikra váltás és az irreleváns információ kiszűrése. Az első kategóriára példa a vezetés közben egyik sebességzónából a másikba való átlépés.
A másikra a váltás az e-mail írásról a telefonálásra.
A harmadikra pedig a közlekedési lámpánál a kanyarodási lehetőség figyelmen kívül hagyása, ha az ember egyenesen halad tovább. A kutatók elismerték, hogy a tesztek csak bizonyos feladatokban vizsgálták a két nem figyelemmegosztását, úgyhogy más típusú feladatokra nem érvényesek a megállapításaik.
A tanulmány elkészítésében részt vevő Lutz Jaencke, a Zürichi Egyetem neuropszichológusa azonban rámutatott, hogy az evolúció szempontjából nem lenne logikus, hogyha eltérés lenne a két nem között.
„Genetikailag nem igazolható, hogy a homo sapiens női egyedei 150 ezer évvel ezelőtt úgy lettek volna beprogramozva, hogy alapvetően jobbak legyenek a megosztott figyelem terén, mint a férfiak. Ez teljesen értelmetlen” – hangsúlyozta Jaencke.
„A megosztott figyelem olyasmi, amiben mi emberek egészen rosszul tudunk teljesíteni. Az emberi agy úgy van tervezve, hogy az előtte levő dologra koncentráljon. El kell nyomnia a nem fontos információkat ahhoz, hogy a fontossal tudjon foglalkozni” – fűzte hozzá.
Jaencke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi tanulmányok közül, azok, amelyek különbséget találtak a nemek között a figyelemmegosztás terén, nagy visszhangot kaptak, míg azok, amelyek nem találtak különbséget a két nem között, sokszor nem is kerültek nyilvánosságra.
(MTI)