Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Író, költő esetében aztán fokozatosan érvényes, hogy nem eszköz, se nem anyag a nyelv. Kissé leegyszerűsítve a szó művészeiként szokás emlegetni őket. Ha időről időre válságok is ütik fel a fejüket a nyelvhasználatot és a nyelvi létet illetően – a közbeszédben és az irodalomban egyaránt –, a művész számára külön kihívás, hogy tudja úgymond kezelni a nyelvi válságot, s hiteles módon szólaljon meg művei által. Mintát kell adnia, példát, járható utat kell mutatnia a beszélők számára. A szókeresés mintegy habitusává kell hogy váljon, minthogy ez szellemi és lelki szükséglet végső soron.
Nem pusztán szót keresett az egyszeri mesterember sem, amikor egy alkalommal beállt közte és felesége között a „nyelvi válság”, pontosabban a szószünet. Megesett ugyanis egyszer, hogy cipészünk egy görbe napja után asszonya „hideg háborút” hirdetett. Otthon dolgozott a mester, egymásból nyílt a konyha és a műhely, előbbiben az asszony, utóbbiban a férj tevékenykedett. Ezen a napon feszült csendben. Már közelgett az este, amikor a petróleumlámpa fakó fényénél műhelyének polcain, alacsony munkaasztala kis fiókjaiban és dobozaiban végeérhetetlen keresésbe kezdett a mester. Közben még hangosan sóhajtozott, halkan morgolódott, zsémbelt is. A nyitott konyhaajtón át aztán egyszer csak megszólalt a feleség:
– Mit keresel olyan erősen, no?
– Ezt kerestem, feleség, ezt a szót! – kiáltott fel most már megnyugodva a férj.
Nem vitás, belső igény vezette eme szókeresés során is hősünket, éspedig a családi békének a helyreállítása. A maga megélt élete tanította meg, amit az Írás intelemként így foglalt mondatba: „A nap ne nyugodjék le haragotok fölött.”
Nemcsak a harctereken, a köz- és üzleti életben lehet férfimunkát végezni, hanem a családban is…