Kelemen: a kormánynak le kellene mondania; sikeres lehet a bizalmatlansági indítvány

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta hétfőn, hogy az első változat az lenne, hogy miután a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a kormánykoalícióból, lemond a kabinet.

A szövetségi elnök „normális lépésnek” nevezte, hogy ha nem lehet egy új parlamenti többséget kiépíteni, akkor lemond a kormány.

Kelemen szerint a második változat egy bizalmatlansági indítvány benyújtása lenne.

Az RMDSZ elnökének meglátása szerint „lenne esély” arra, hogy átmenjen a bizalmatlansági indítvány, hisz a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az ALDE és a Pro Románia már bejelentette, hogy támogatja az indítványt, az RMDSZ pedig „legutóbb is támogatta” és most is azt tenné.

Leszögezte: az érvényben lévő jogszabályok szerint előre hozott választásokról nem lehet szó, mert kevesebb mint hat hónap van hátra az elnökválasztásokig.

FRISSÍTÉS: Az RMDSZ nem lép be a kormányba és nem is támogatja azt

Az RMDSZ nem lép be egy kisebbségi kormányba és nem is támogatja azt – nyilatkozta kedden az RFI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.

Kelemen emlékeztetett: az RMDSZ már az európai parlamenti választások előtt jelezte, hogy nem támogatja a Szociáldemokrata Párt (PSD) – Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kormánykoalíciót, márpedig „azóta semmi sem változott”. Felidézte ugyanakkor, hogy a szövetség képviselői megszavazták júniusban az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt és semmilyen okot nem látnak arra, hogy a koalíció felbomlása után egy kisebbségi kormányt támogassanak.

Hozzátette: az RMDSZ nem tárgyalt erről a PSD-vel, nem is merült fel az igény erre.

Az RMDSZ nem lép be egy kisebbségi kormányba és nem is támogatja azt – szögezte le Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ támogatna egy bizalmatlansági indítványt, de hangsúlyozta, a kezdeményezőnek, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) feltétlenül fel kell mutatnia egy parlamenti többséget és egy kormányprogramot, mert most már nem lehet azzal érvelni, hogy „úgysem megy át az indítvány”.

Kelemen Hunor kifejtette: az alkotmány 89. cikkelye megtiltja, hogy az államelnöki választások előtt hat hónappal előre hozott választásokat lehessen tartani, így ilyenre idén már nem kerülhet sor.

(Agerpres)