Csontokat, felszerelést talált

Hétfőn este a Facebook-oldalán adta hírül a Kézdivásárhelyen is szívesen felvonulgató Mihai Tîrnoveanu brassói orvos, hogy az Úz völgyében román katona csontjaira és felszerelésére akadt egy fémdetektoros „kutató”. Egy bejegyző szerint azonban a csontok állati eredetűek, a felszerelés jellege pedig nem a román hadseregre utal.

Tîrnoveanu bejegyzése így szól: „A 150. fáklya. Október 25-én egy újabb fáklyával egészítjük ki azt a 149-et, amelyeket az 1916 októberében, az első világháborúban az Úz völgyében elesett román hősök emlékére gyújtunk meg. A 150. fáklya annak az ismeretlen román katonának az emlékére lesz meggyújtva, akinek maradványait szeptember 23-án találták meg az úzvölgyi katonai temető közelében. A 150. fáklya mindazokért a román katonákért lángol, akik az Úz völgyében elestek, akiknek a nevét nem ismerjük, de Ion-nak, Vasile-nek vagy Gheorghe-nak nevezzük őket; azokért a román katonákért, akiknek maradványait még nem találták meg, de erős szívverésük kihallatszik a Haza földje alól. Csontjaik az Örökké Fiatal Fenyők gyökerei, vérük a Tatros és a Csobánpataka vízével keveredik, amelyből a Kárpátok Szarvasai oltják szomjukat. A 150. fáklya a Kiálltásunk: Itt Vagyunk! Mi itt leszünk október 25-én 17 órakor az Úz völgyében, a Hadsereg Napján! Isten segítsen!”

Tîrnoveanu több bejegyzést szentel a felfedezésnek, amely Vasile Boboc-nak, a Detectoare de metale csoport egyik tagjának „köszönhető”, és „szerencsére” fényképeket is megosztottak a leletről. Ezeken éles lőszer, kukoricagránát (!), különböző felszerelési tárgyak, egy lőfegyver maradványai, egy rozsdás rohamsisak és bajonett is látható. A fényképek láttán a brassói orvos követői áradozni kezdtek, éltették a román hősöket, a hazát, de akad józan kivétel is, aki ugyan hazafinak tartja magát, de ugyanakkor a realizmus talaján áll. Nicu Iftimie, vállalva a nacionalisták haragját, leírta, hogy valójában mi látható felvételeken: nem román katonáról, nem emberi csontokról és nem román felszerelésről van szó.

Íme, a hozzászólása: „Mihai úr, a legnagyobb tisztelettel vagyok Ön iránt, de a képen állati, és nem emberi eredetű csontok láthatóak. Az erdőben és nem abban a temetőben találták azokat, ahol Ön is volt, és patriotizmusáért nagyon tisztelem. A képen látható ágak száradtak (arra célozhat a bejegyző, hogy felvétel nem most készült, hiszen a fák még nem hullatták el a lombjaikat – szerk.), az M93-as bajonettet nem használták a román katonák, a képeken éles, aktív lőszer látható (ez bizony a törvény előírásainak a nagyon komoly megsértése – szerk.), ilyet nem szabad csinálni. A képen látható egy osztrák Manlicher (pontosabban Mannlicher M95, ez azonban a Monarchia hadseregében volt rendszeresítve, ugyanakkor használta Bulgária, Jugoszlávia és Görögország, majd a második világháborúban Olaszország is – szerk.) fegyver is, amit valóban használtak a román katonák is. A koponya viszont nincs a fotókon. Kérem, bocsásson meg, ha tévedek. Az Adrian-típusú sisakon nem látható az ellenző, talán azért, mert savas talajban volt, de ezt nem tartom elképzelhetőnek, mert arrafelé a talaj nem savas.”

Bejegyzését mi még annyival egészítenénk ki, hogy az Adrian M15-ös típusú rohamsisakot a francia hadseregben használták, a franciáknál csak 1915-ben rendszeresítették, mint kezdetleges rohamsisakot (calotte métallique, cervelière), ami a kepis fejfedőt váltotta fel.

Szükséges más megjegyzés?