Borús jóslatok

Mindenki lehet kíváncsi, ha csalódik természetesen valamelyes fájdalma emlékezteti majd az esetre.
Eljártam a Supeco nemrég felújításra és hírverésre támaszkodó üzletébe. Az első élmény, hogy a hagyománnyal szakító raktár típusú bemutatást részesíti előnybe. Második erénye, hogy párostól tömeges vásárlás esetén néhány banicska előnyt számít, amitől a vásárlók egyenesen elbódulnak. Aztán jönnek az apróbb – nagyobb csalódások. Az egyik az, hogy a tegnap volt egy sajtféle, jó volt újabbat kívántál venni, hát elfogyott. Érdeklődsz, válaszolnak – lesz még – nyugtatólag. Vettem ekkor egyebekkel egy csomag pergelt sós tökmagot, 120 grammos elegáns csomagolásút. A produkciót egy brajlai Blueset Impex vallja magáénak, Harley cégjegy alatt, s azt is hirdeti, hogy Bulgáriából vannak a magok. Ebből kell még vennem, ha borsos áron vesztegetettnek tartom is.
Ekkor ér a tanulságos meglepetés. Ugyanitt, szinte 40% – al olcsóbban 30 grammos kiszerelésben is van elég sós tökmag. Szintén Harley cégjegy alatt ezt egy másik brajlai cég a Biaggi Com forgalmazza. Ez már nem bulgáriai. Hazai, nem pergelt, finom sózott, mosatlan és tele van szeméttel, törött, rágott szemekkel. Hiába a modern légtelenített, figyelemkeltő csomagolás. A két különböző cégnek ugyanaz a székhelye, azonos telefonja és faxa van. Valaki tévedésből vagy akarattal egyszerre csalizta a polcokra. Az én tanulságom ebből, hogy más üzletbe szegődöm, hiszen van választék.