Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Kezdetben volt pedig az RMDSZ. Nem volt jó, de sokkal jobb volt, mint semmi. Működött valamennyi belső demokrácia, egy időben még előválasztásokat is tartottak, kialakultak platformok, amelyek jól-rosszul megvívták belső harcukat, próbáltak különböző ideológiák mentén szervezkedni, hiszen az RMDSZ – elvben – nem párt, hanem szervezet (volt).
Aztán ellaposodott a dolog, mind kevesebb súlyuk lett a platformoknak, és a magukat mellőzötteknek tartók – tegyük hozzá: hathatós magyarországi támogatással – létrehozták a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), aztán a Magyar Polgári Pártot (MPP). Az MPP azonban hibát hibára halmozott, ami oda vezetett, hogy míg például Sepsiszentgyörgyön 2008-ban még a legnagyobb párt volt alpolgármesterrel, addig 2016-ban egyetlen képviselőt sem sikerült bejuttatnia a helyi tanácsba. Belső demokráciának nyomát sem lehetett fellelni, a vezetés – ha lehet – még centralizáltabb volt, mint az RMDSZ-ben, ezért a folyamat ismét lejátszódott: az elégedetlenkedők otthagyták a pártot, és (ugyancsak budapesti segédlettel) létrehoztak előbb egy szervezetet (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – EMNT), majd egy harmadik pártot, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP).
Ebben szintén felütötték fejüket a már ismert és korábban másoknak felrótt hibák, úgyhogy jelenleg óriási a belső megosztottság, s csak azért nem lesz egy negyedik párt, mert arra azért mind a két kispárt rájött, hogy – főleg miután a hivatalos magyar politika is kiállt mögülük – súlytalanná váltak. Az EMNP elnöke legalábbis vitatott módszerekkel próbálja irányítani alakulatát, az MPP elnöke pedig nagy erővel dolgozik, hogy szétverje azt, ami még megmaradt pártjából, ám hirtelen mindketten rájöttek, hogy a két kispártnak egyesülni kell, mert máskülönben az RMDSZ bármikor izomból leseperheti őket az asztalról.
Úgy tűnik tehát, nem kell három párt. De kettő kell? Talán az volna a kívánatos, hogy az erdélyi magyarságnak egy, kifele erős és egységes pártja legyen, amelynek jól működő, átlátható, demokratikus elvek szerint működő belső felépítménye van.