Brexit: a megállapodás alapelveit jóváhagyta, a ratifikációs menetrendet leszavazta a parlament

Jóváhagyta kedd este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény a ratifikációs folyamat következő szakaszaiba lépjen. Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet.

E második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

Mindezek után kérdésessé vált – bár elvileg továbbra sem lehetetlen -, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis rendezett, megállapodásos módon.

Az öt és fél órás vita után megtartott első szavazáson a képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra.

Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért Brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek – ha és amikor a ratifikációs folyamat újraindul – az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia.

A megállapodásról tartott kedd esti általános jellegű szavazás eredményének mégis különös jelentőséget ad, hogy a Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is -, amely a kilépési feltételeket rögzíti.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.

A jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kormánya azonban – tekintettel a közeli, egyelőre jövő csütörtökön esedékes Brexitre – rendkívül feszes menetrendet terjesztett be a megállapodási törvénytervezet tárgyalására.

Ennek alapján – ha a képviselők kedden ezt a programindítványt jóváhagyták volna – a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna.

Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.

A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 115 oldalas, de a kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.

A Downing Street kedden, még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését.

Boris Johnson azonban a ratifikációs menetrend 322-308 arányú leszavazása után végül nem jelentette be a Brexit-megállapodás törvénytervezetének visszavonását.

Közölte ugyanakkor: tárgyalásokat kezd az EU-tagországokkal arról, hogy mik a további szándékaik, és amíg nincs döntés, a brit kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot.

Johnson ezzel arra utalt, hogy szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig.

Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.

Mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.

Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

A ratifikációs menetrend keddi alsóházi leszavazása után azonban a brit kormányfő egyenes utalást tett a Brexit halasztására, úgy fogalmazva: jóllehet kormánya változatlanul az október 31-i kilépést pártolja, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, csalódással veszi azonban tudomásul, hogy a Ház ismét a „késleltetésre” voksolt, ahelyett, hogy megszavazta volna a menetrendet, amely garantálta „volna” az október 31-i kilépést a Brexit-megállapodás alapján.

Johnson hozzátette: a kialakult helyzetben a kormány akkor jár el felelősen, ha felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli Brexit lehetőségére.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „így vagy úgy, de kilépünk az EU-ból, mégpedig azzal a megállapodással, amelyet a Ház éppen most hagyott jóvá.”

Donald Tusk a halasztási kérelem jóváhagyását javasolja a huszonheteknek

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdai Twitter-bejegyzésében közölte, hogy az Európai Unióból való kilépés (Brexit) határidejének meghosszabbítását célzó brit kérelem jóváhagyását fogja javasolni az uniós tagállamok vezetőinek.

Tusk kiemelte, hogy az újabb halasztásra a rendezetlen kilépés elkerülése érdekében van szükség, s hozzátette, hogy írásbeli eljárást fog javasolni egy EU-csúcstalálkozó ismételt összehívása helyett.

Diplomáciai források szerint a huszonhetek brüsszeli EU-nagykövetei szerda délután összeülnek a friss fejlemények értékelése céljából, ugyanakkor valószínűtlen, bár nem kizárható, hogy döntés születik a halasztás hosszáról vagy esetleg egyfajta rugalmas megoldásról.

Johnsont törvény kötelezte arra, hogy a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határidő kiterjesztését kérelmezze 2020. január 31-éig, és bennfentes források szerint Tusk ezen dátum jóváhagyását fogja kezdeményezni, mások viszont azt közölték, hogy több tagállam, köztük Franciaország is rövidebb halasztást tartana megfelelőnek.

Bármilyen döntést egyhangúlag kell meghozniuk a huszonhetek állam- és kormányfőinek.

A szakértők többsége gyakorlatilag kizártnak tartja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én kilép az Európai Unióból.

(MTI)