A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Más csillagok körül keringő bolygókat tanulmányozunk geokémiai vizsgálatokkal, ez majdnem precedens nélküli”” – írja egy sajtóközleményben Edward Young, a Science folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
A fehér törpék megközelítően Föld méretűek, de általában 100-szor kisebbek, mint a Nap. A tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. Mivel nagyon erős a gravitációs vonzásuk, az olyan nehéz elemek, mint a szén, az oxigén és a nitrogén, a belsejükbe süllyednek, itt pedig a teleszkópokkal nem lehet őket megfigyelni, pedig ezek azok, amelyek a valaha körülöttük keringő bolygók összetételéről mesélhetnének. A Kaliforniai Egyetem kutatói által kutatott legközelebbi fehér törpe 200, a legtávolabbi pedig 664 fényévre volt a Földtől.
A kutatásban a kulcs az oxidációs folyamat volt: a Földön még az is ennek a kölcsönhatásnak köszönhető, hogy óceánok vannak, így a kutatók feltételezték, hogy ha matematikailag lemodellezik a megvizsgált fehér törpékbe ágyazódott, vagy közvetlen körülöttük keringő kőzeteket, és összehasonlítják a Földön vagy a Marson talált kőzetekkel geokémiai értelemben, akkor hasonló eredményeket kapnak. Így is történt: a modellek ugyanolyan minőségű vas-oxidációról számoltak be, mint amilyet az említett két bolygón is fel lehet lelni.
Ez pedig fontos jele annak, hogy ha a vas-oxidáció, vagy egyéb oxidációs folyamatok hasonlóan zajlanak le egy bolygón, akkor a tektonikai sajátosságok és a felszín is hasonló lehet, mint a Földön, legalább is, ami a kőzeteket illeti. A kőzetek megmutatják egy bolygó geokémiáját és geofizikáját, a szimulációk pedig azt mutatták a kutatóknak, hogy a vizsgált fehér törpék körül valaha földszerű planéták mozoghattak.
Persze fontos megjegyezni, hogy mindez csak szimuláción zajlott le, de elég pontos adatokon alapuló szimuláción, így valószínűleg pontos az eredmény. Messze menő következtetéseket viszont nem érdemes levonni belőle – egyelőre.
(24.hu)