Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Jacob Rees-Mogg egymondatos alsóházi bejelentése szerint a képviselőknek már hétfőn módjuk lesz az indítvány megvitatására, és még aznap szavazhatnak is a kormány javaslatáról.
A bejelentés előtt néhány perccel Boris Johnson miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy a kormány az előrehozott választást karácsony előtt két héttel szeretné megtartani.
A konzervatív párti miniszterelnök a csütörtöki kabinetülés után a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a parlamenti képviselők több időt akarnak a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás elbírálására, ezt megkaphatják, de akkor bele kell egyezniük a parlamenti választások kiírásába december 12-ére.
Johnson arra utalt, hogy a képviselők kedden, második olvasatban, vagyis az általános vita után megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit – lehetővé téve az egyezmény részletes vitájának elkezdését -, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet.
Ha az alsóház kedden ezt a programindítványt jóváhagyta volna, a tervezet második és harmadik olvasatbeli elbírálása akár csütörtök estére befejeződhetett volna.
Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.
A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 110 oldalas, de az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb, kapcsolódó jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.
A ratifikációs menetrendről előterjesztett kormányzati indítvány leszavazása után Boris Johnson bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának parlamenti folyamatát, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.
Johnsonnak szombaton kellett kezdeményeznie az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig, annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön határozatban nem engedélyezi.
Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak múlt szombaton küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
A csütörtöki kabinetülés utáni BBC-interjúban a brit kormányfő azonban kijelentette: attól tart, hogy az EU a Brexit-határidő meghosszabbításával reagál „a parlament kérésére”.
Hozzátette: ezt ő egyáltalán nem akarja, és a kialakult helyzetben az előrehozott választások kiírása az előrevezető út. A mostani parlamentben ugyanis hosszú ideje senkinek nincs többsége, a képviselők nem hajlandók végrehajtani a Brexitről hozott döntést és lehetetlen a törvénytervezetek elfogadtatása.
„Eljött az ideje, hogy az ellenzék összegyűjtse bátorságát és alávesse magát kollektív főnökségünk, a brit nép ítéletének” – fogalmazott Johnson.
Hozzátette: a jelenlegi parlament tevékenysége „már nem jár haszonnal”.
A brit kormányfő a rendezetlen Brexitet tiltó törvény szeptemberi elfogadása óta most kezdeményezi harmadszor az előrehozott választások kiírását. Ehhez azonban a parlamenti mandátum időtartamát öt évben rögzítő brit választási törvény alapján a képviselők kétharmados többségének támogatása kell, és ez az indítvány előző két szavazásán nem volt meg.
A kormányzó Konzervatív Pártnak egyszerű többsége sincs az alsóházban, így az előrehozott választások kiírásához az ellenzék, mindenekelőtt a legnagyobb ellenzéki frakció, a Munkáspárt támogatására van szüksége.
Johnson csütörtök este levélben javasolta Jeremy Corbynnak, a Labour vezetőjének, hogy támogassa az előrehozott választások kiírását december 12-ére, különösen abban az esetben, ha az EU a parlament által előírt kezdeményeznének megfelelően a teljes időtartamra szóló, vagyis 2020. január 31-ig tartó halasztás engedélyezése mellett dönt, mert „nem lehet kockáztatni, hogy a bénultság még ennél is tovább tartson”.
Hozzátette, hogy „véget kell vetni most már ennek a lidércnyomásnak”.
A Corbynnak írt levélből úgy tűnik, mintha Johnson a teljes időtartamra szóló halasztás engedélyezése esetére tervezné a december 12-i választási időpont kitűzését, bár erről külön a BBC-interjúban nem szólt.
A brit kormányfő úgy fogalmaz a levélben, hogy ha a választásokon többséget szerez, akkor az új parlament ratifikálja a kilépési megállapodást és a kormány januárban „véghezviszi a Brexitet”.
(MTI)