Dézsafürdő-készítő tanfolyamot tartottak Haralyban

Az AgroSIC Közösségek Közti Társulás vidékfejlesztési programjának keretében dézsafürdő-készítő tanfolyamot tartottak Haralyban a hétvégén. Az elméleti és gyakorlati képzés végeredménye természetesen egy dézsakád lett, amelyet vasárnap ki is próbáltak a résztvevők. A tanfolyamra népes társaság gyűlt össze, és határon túli érdeklődőket is sikerült megszólítani.

A képzés a péntek délelőtti megnyitóval startolt, amelyen Orbán Miklós, az AgroSIC Közösségek Közti Társulás ügyvezető igazgatója, Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Illyés Botond, Gelence község alpolgármestere, illetve Fejér László Ödön, az RMDSZ háromszéki szenátora mondott beszédet. A beszédeket a képzés elméleti része követte. A résztvevők részletes ismertetőt kaptak a kádármesterség alapjairól, nagyobb hangsúlyt fektetve a dézsafürdő készítésének alapvető lépéseire. A bemutatót pedig ki más tartotta volna, mint a haralyi kádármester, Szőke Tibor és fia, Szőke Tibor Barna, akik az elméleti háttért gyakorlatba ültetve tanították a jelentkezőket a képzésen.

A helyi kádármesterek előadásain kívül két kályhakészítő mester is gyarapította a képzés elméleti hátterét. A marosvásárhelyi Kályhás László pénteken tartott előadást Milyen kályha jó a dézsánkba? címmel. Ő egy olyan kályhatípust mutatott be a jelenlévőknek, amely, habár a dézsát fűti, nem abban helyezik el, hanem mellette, így nyerve egy pluszhelyet a kádban. Szombaton reggel Nagy Gábor fémműves mester tartott előadást Kályha készítése és bemutatása címmel. Ezzel pedig a résztvevők nemcsak maga a dézsafürdő készítéséről kaptak bemutatót, hanem a szintén fontos kályha behelyezéséről is. Az elméleti oktatás mellett pedig hangsúlyt fektettek a gyakorlatra, a tanoncok ugyanis a Szőke apa-fia páros segítségével megépítették a saját dézsafürdőjüket a kádármester műhelyében.

A tanfolyamról és a kádármesterségről

A tanfolyam ötletgazdája Illyés Botond, Gelence község alpolgármestere volt, aki részt vett az AgroSIC számos képzésén, és mivel a község a fáról és annak megmunkálásáról híres, illetve látható, hogy a dézsafürdő használata egyre inkább kezd divatba jönni, felvetette a kérdést, hogy lehetne-e egy ilyen képzést indítani. „Megbeszéltük az AgroSIC vezetőségével, egyetértettünk abban, hogy ez egy népszerű, vagány képzés lehet, amivel szintén támogathatjuk a vidéket, annak fejlesztését, és így jött létre ez a tanfolyam” – mondta el Kelemen Szilárd, az AgroSIC képviseletében. Felvetésük, miszerint a képzés népszerű lesz, beigazolódott, hiszen rengetegen jelentkeztek. A 29 résztvevő többnyire Kovászna és Hargita megyékből érkezett, de három érdeklődő Magyarországról, Tótkomlósról látogatott el a tanfolyamra.

– Szeretnénk minél több ilyen közösségi rendezvényt tető alá hozni, amelyekkel megismertethetjük a falut, illetve emelhetjük a hírnevét. Olyan turisztikai eseményeket szeretnénk létrehozni, amelyekkel meg tudjuk fogni a turistákat. Ezt a célt szolgálja a dézsafürdő-készítő tanfolyam is, hogy megismertessük Haralyt, mint a kádárok faluját. Jó volna, ha ezt elkezdenénk használni, mint egy attrakció, látványosság, hogy ennek a kis falunak a vonzóereje lehessen” – mondta el lapunknak Illyés Botond alpolgármester.

Habár Haraly a kádármesterség faluja is, Szőke Tibor Barna elmondta, az elmúlt húsz évben sok kádár tűnt el a faluból, mesterségükkel együtt. Édesapja egyébként egész évben tart bemutatókat, elmondása szerint nagyjából 2000 ember fordul meg nála. Nyílt műhelynek nevezi a munkaterét, hiszen sok turista látogatja őt. Szőke Tibor egyébként az egyetlen olyan kádár a környéken, akinek van erről oklevele is, amelyet még a múlt században szerzett Kovásznán.

Az ifjabb kádármester, Szőke Tibor Barna szerint a mesterség szépsége a függetlenség, amelyet biztosít a szakma. „Amikor elvonulsz valamit elkészíteni, akkor azt csak te tudod megoldani. Tehát egyedül próbálsz szép dolgokat alkotni, majd látod az emberek arcán az elégedettséget. Egy kihívást is jelent mindig. Ez a szépsége talán a szakmánknak” – mondta el lapunknak. Ő már kiskorában találkozott a fával, a megmunkálásával édesapja révén, majd a szakma apáról fiára öröklődött. De nem kimondottan férfi szakma a kádárság, hiszen lánytestvére és édesanyja is foglalkozik a mesterséggel.

Bartok Barbara