Nehéz pályán hozta a kötelezőt a KSE
A Kézdivásárhelyi SE a Voința Limpeziș otthonából hozta el a győzelemért járó három ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tapssal, dobbal kísérve. Ez gyakoribb olyankor, amikor szoros az eredmény. A biztatás célzata egyértelmű – a csapat lehetőleg ne kapjon gólt. Ritka, hogy a kézilabdán kívül más sportágban létezne ilyen biztatás. Talán más nemzetnél sincs. Nem hallottunk a román szurkolóktól „apara-te!” rigmusokat, sokkal előbb jut eszükbe az „afara cu ungurii din tara”.
Nyilván, a sportág sajátosságából is adódhat a magyar „vé-de-kezz!” biztatás. Mégpedig abból a szabályból, hogy a kézilabda játék általában a két 6-os és 9-es körív körül zajlik, egész- vagy félpályán ritkábban. A támadó csapatnak elvileg egy perc is adódhat arra, hogy a félköröknél a kapura törést, kapura lövést előkészítse. Ilyenkor mit tesznek a beszorított csapat szurkolói? Hát azt kiabálják, hogy „vé-de-kezz!”. Feltéve, ha magyarok.
A fociban aligha hallott már valaki hasonló biztatást. Ha mégis igen, hát szóljon, helyesbítsünk. Pedig hát sokszor elkelne, jól jönne az a három szótag. A felnőtté válás éveiben járó fiatalokból álló magyar labdarúgó válogatott részt vett az elmúlt napokban a brazíliai U17-es világbajnokságon. Under 17 a vébé neve, 17 év alatti korosztályra utal, de a résztvevő játékosok jelentős hányada, avagy zöme már betöltötte a 17. életévét. Nos, a magyar tinikről sajnos kijelenthetjük, hogy fittyet hánytak a kézilabda szurkolók „vé-de-kezz!” biztatásaira. A csapat Nigéria ellen 1–0-ra és 2–1-re vezettek, 2–4 lett belőle, Ausztrália ellen 2–0-ás vezetésről 2–2, Ecuador ellen 1–0 után 2–3. Hat gólból csak egy pont lett, utolsó hely, kiesés, hazautazás. Olyan vébén, ahol egy 0–1-es vereséggel, egy 0–0-ás döntetlennel és egy 1–0-lás győzelemmel nyolcaddöntőbe lehetett volna jutni. Egy góllal, ha jó a védelem, s nem 6–9 a gólarány…
Hát ebből a szemszögből felértékelődik a Sepsi OSK 10 döntetlenje az élvonalbeli bajnokságban. Az OSK 14 mérkőzésen (a vasárnap esti csata előtt) csak 11 gólt kapott. Elképesztő teljesítmény a védelemtől és csapatszervezéstől! Ki tudja, ha László Csaba a magyar ifi válogatott edzője, talán-talán most a nyolcaddöntőre készülnének a fiúk…