A Charta is ezt támogatja

A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája szerint az államnak ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvhasználatot, hangsúlyozta sepsiszentgyörgyi látogatásán az Európa Tanács raportőre. A helyi hatóságok szerint a megoldás az lenne, hogyha hivatalos nyelvvé válna a magyar is.

Magyar Anna raportőr, aki a Kovászna megyei tanács meghívására tett tájékozódó látogatást hétfőn Háromszéken, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentésének összeállítása kapcsán úgy véli: a Charta alkalmazása nem csupán opció.

– A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája nemcsak egy kötelezően elfogadott eljárásrend, hanem az államnak támogatnia, ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvhasználatot. Ez nem opció, hanem olyan kötelezettség, amelynek egyéb törvényekben is vissza kell tükröződnie, az önkormányzatoknak pedig nem csak hatáskört és természetesen ehhez járó pénzt kellene kapniuk, hanem ellenőrizniük is kellene, hogy betartják-e a jogszabályt – mondta a raportőr.

Tamás Sándor megyetanácselnök szerint „egyértelmű”, hogy a problémát az oldaná meg, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lenne Székelyföldön, hisz „ezt a megoldást a Charta is szorgalmazza“.
– Ez lehet az a fordulópont, ami megoldja ezt a kérdést. Gyakran ütközünk nyelvhasználati kérdésekben a kormány központi vagy megyei képviselőivel. Nem két egyenlő fél vitája ez, hanem az állam és az állampolgárok közötti nézeteltérésről van szó, és ebben az esetben elsősorban az állampolgárok érdekeit kell szem előtt tartani, és nem fordítva – jelentette ki a tanácselnök.
A jelentés októberre készülhet el.