Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A közlekedési dolgozók által kezdeményezett megmozdulást kísérő általános sztrájkhoz szinte minden ágazat csatlakozott a közoktatástól a rendőrségen át az egészségügyi dolgozókig.
Párizsban a délután kezdődött tiltakozó menetben a CGT szakszervezet szerint 250 ezren vonultak fel, s a République téren kisebb összetűzések is történtek rendbontók és a rendfenntartó erők között. A tömegbe keveredett mintegy hétszáz rendbontó megdobálta a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak, miközben több kirakat is betört, s egy teherjárművet is felgyújtottak. A rendőrség 71 embert előállított.
Jóllehet a munkabeszüntetés a vasúti és a városi tömegközlekedésben a legerősebb, sehol nem alakultak ki dugók a közutakon, a franciák jelentős része nem is próbált meg munkába vagy iskolába indulni, az emberek otthonról dolgoztak vagy szabadságot vettek ki. A 14 párizsi metróvonalból csak három működött csütörtökön, a vasúti vonalakon pedig a vonatoknak alig tíz százaléka közlekedett, a nemzetközi Eurostar jártaiból minden második indult el London felé.
Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint pénteken is jelentős fennakadásokra kell számítani, a vonatok 15 százaléka fog közlekedni, és a megmozdulás legalább hétfőig folytatódik. A párizsi metróközlekedésben sem várható pénteken javulás. Az Air France járatainak mintegy harmadát törölte, s a francia polgári közlekedés igazgatósága azt kérte a légitársaságoktól, hogy pénteken 20 százalékkal csökkentsék a járataik számát.
Párizs legfőbb turistalátványossága, az Eiffel-torony és több múzeum sem nyitott ki csütörtökön, miután a dolgozók csatlakoztak az utóbbi évek legjelentősebb szociális megmozdulásához.
Emmanuel Macron államfő csütörtökön „nyugodtnak és határozottnak mutatkozott a reform folytatásában, meghallgatva és konzultálva minden felet” – jelezte az elnöki hivatal. A tájékoztatás szerint a reform részleteit jövő héten mutatja be Edouard Philippe miniszterelnök. A tervezet ugyanis számos ponton még homályos, a reformért felelős kormánybiztos, Jean-Paul Delevoye pedig folyamatosan találkozik a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel, mielőtt december közepén véglegesíti a tervezet szövegét, amelyet jövő év elején ismerhet meg a parlament és a közvélemény.
Több felmérés is azt mutatja, hogy a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, hetven százalékuk ugyanakkor a sztrájkot is támogatja, mert úgy érzékeli, hogy rosszul járhat egy új nyugdíjrendszerrel.
A nyugdíjreform jelképes és különösen érzékeny téma Franciaországban, ahol sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor is a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulás egy hónapra lebénította az országot, és az 1968-as diáktüntetések óta a legjelentősebb társadalmi megmozdulást eredményezte. Az egy hónapig tartó munkabeszüntetés akkor meghátrálásra kényszerítette a jobboldali kormányt, amely visszavonta a tervezetét.
Emmanuel Macron államfő elképzelése szerint 2025-ben egységesülne az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer annak érdekében, hogy „minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg”.
(MTI)
No azert nem ilyen bekesen zajlott ez a tuntetes, mint ahogyan itt ez a foto abrazolja. Volt ott minden, kirakattores, gyujtogatas, rendorsegi tulkapas meg agresszio, megtorlas, visszavagas stb., sebesultek meg minden ami belefer, ugy francia modra. Tanulhatnatok toluk, romanok es szekely testevereim, hiszen ok Europaiak, nekunk ezt sulykoljak a mediaban, hogy a nyugati europai civilizaciorol vegyunk peldat !