A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Leathern ezzel megerősítette Mark Zuckerberg álláspontját, amelyet a Facebook internetes közösségi hálózat alapítója a washingtoni kongresszusban fejtett ki a szólásszabadságról folytatott vita során még tavaly októberben.
„Elveinket arra alapozzuk, hogy az emberek megérthessék azokat, akik az irányításuk mellett kötelezik el magukat, és akiknek mondandóját nyilvánosan meg kell vitatni” – írta most blogjában Leathern. Bejegyzése egybecseng Zuckerberg kongresszusban kifejtett véleményével, miszerint demokráciában nem a techcégeknek, hanem maguknak az embereknek kell eldönteniük, hogy mit tartanak hitelesnek.
A Facebook bevételeinek és óriási profitjának nagy része éppen abból származik, hogy képes rendkívüli pontossággal megcélozni a felhasználóit. A politikusok pedig, köztük az idei amerikai elnökválasztáson induló jelöltek is felismerték ennek előnyeit és politikai hasznát, és óriási összegeket költenek megjelenésükre e platformon.
Hónapok óta tart a vita az Egyesült Államokban arról, hogy kell-e szabályozni a közösségi médiumokban megjelenő politikai üzeneteket, amelyek alkalmasak lehetnek a félrevezető információk sulykolására, s a választópolgárok manipulálására is.
A Facebook a szólásszabadságra hivatkozva eddig következetesen elutasította a szabályozást. A Twitter azonban úgy döntött, hogy betiltja a politikai reklámokat, míg a Google köztes megoldást választott. A Google vezetői novemberben jelentették be, hogy az eddigi tartalomszabályozást megszigorítják ugyan, de néhány, kirívónak ítélt kivételtől eltekintve továbbra sem ellenőrzik a platformon megjelenő információk igazságtartalmát.
(MTI)