A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Cedar-Sinai Egészségközpont kutatói a Nature Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy ezek az emberek rendellenes agysejtekkel születtek, ami évtizedeken át észrevétlenül maradt – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív idegrendszeri betegség, amely a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Az idők során egyre súlyosbodó tünetei a mozgás lelassulása, az izmok merevsége, remegés, egyensúlyvesztés. Az esetek többségében a neuronok pusztulásának pontos oka nem ismert, és a betegségre nincs gyógymód.
Az amerikai kutatók tanulmányukban fiatal Parkinson-kóros betegek vérsejtjeiből hoztak létre indukált pluripotens őssejteket, amelyek képesek bármilyen más sejtté, szövetté átalakulni. Ezeket a speciális őssejteket dopamint termelő idegsejtekké alakították, és laboratóriumban tenyésztve vizsgálták a neuronok működését.
A kutatók két kulcsfontosságú rendellenességet állapítottak meg a dopamint termelő neuronokban. Az egyik az úgynevezett alpha-synuclein fehérje felhalmozódása, amely a Parkinson-kór egyik fő jelének tartott struktúra, a Lewy-testek kialakulásához vezet.
A másik a lizoszómák rendellenessége, ezek olyan sejtstruktúrák, amelyek a sejtek számára szemetesvödörként működnek a fehérjék lebontásához és a tőlük való megszabaduláshoz. Ez a rendellenesség okozhatja az alpha-synuclein felhalmozódását.
„Amit ezen új modell használatakor láttunk, azok a Parkinson-kór fiatalkori megjelenésének első jelei. Úgy tűnik, hogy a dopamint termelő idegsejtek ezeknél a betegeknél 20-30 éven át bántalmazták az alpha-synuclein fehérjét, ami a Parkinson-kór tüneteinek a megjelenését eredményezte” – magyarázta Clive Svendsen, a tanulmány egyik vezetőszerzője.
A kutatók az őssejtmodell felhasználásával egy sor gyógyszert teszteltek, amelyek esetleg visszafordíthatják az általuk megfigyelt rendellenességet. Találtak egy olyan gyógyszert, amelyet már az amerikai élelmiszer-és gyógyszerbiztonsági hatóság (FDA) már engedélyezett bőrrák előtti állapot kezelésére. Ez a szer csökkentette az alpha-synuclein szintjét mind a dopamint termelő neuronokban mind egérkísérletekben.
A kutatók további kutatásokat terveznek, hogy megállapíthassák, vajon ezek a fiatalkori Parkinson-kórra jellemző rendellenességek a betegség már formáiban is léteznek-e.
(MTI)