Ozsdola vs. román állam

Tegnap reggel a kézdivásárhelyi bíróságon tartották az ozsdolai Láros Erdő és Legelőtulajdonosok Egyesülete és a román pénzügyminisztérium között zajló per újabb tárgyalását. Az ítélőbíró igencsak meglepődött, mikor meglátta a tárgyalóba bevonuló többtucatnyi embert.

Még vasárnap is bizonytalan volt, hogy dolgoznak a bíróságok vagy sem, hétfőn viszont a kézdivásárhelyi intézmény honlapján azt lehetett olvasni, hogy a tegnapra kitűzött tárgyalást megtartják. A C4-es teremben zajló pert Vasile Liviu-Daniel ítélőbíró elnökölte, aki meglátásunk szerint meglepődött, mikor látta a tárgyalóba bevonuló többtucatnyi embert: az ozsdolaiak mellett jelen volt több Hargita megyei közbirtokosság képviselete, Háromszékről, a berecki magánerdészettől Dimény György és több munkatársa, a szentléleki Fagustól Csüdör Barna és Bartos Zoltán érkezett. De eljöttek Hilibből és Sárfalváról, ugyanakkor Csíkszereda magyarországi konzulátusától Lukács Bence Ákos vezető konzul és Fodor Tamás konzul is megjelent erkölcsi támogatóként. Az ozsdolai római katolikus egyházat Jakab Fancsali Kálmán címzetes esperes-plébános képviselte.

A tárgyalás kezdetén a bíró nyugtázta Laczkó Dávid Géza ügyvéd igazolt hiányzását, és néhány tárgyalást lebonyolított, időt adva az ügyvéd megérkezésének. Miután ez nem történt meg, az ügy képviseletét Székely János jogász, több közbirtokossági tagot, az ozsdolai iskolát, valamint a katolikus és ortodox egyházat képviselő ügyvéd látta el, arra kérve az ítészt, hogy hagyja jóvá az említettek belépését az ügybe. Ezt a pénzügy és a Romsilva jogi képviselője ellenezte, mondván, az említettek amúgy is tagjai a közbirtokosságnak, így nem szükséges külön jogi képviselő számukra, de a bíró végül jóváhagyta a belépésü­ket magán- és jogi személyekként a pereskedésbe.
A bíró több kiegészítést kért a felektől, ugyanakkor hozzájárult, hogy a peres területet szakértők mérjék fel (erre azért van szükség, hogy kitűnjön: az 1920-as évekbeli román agrárreform során a kérdéses területek átfödésben vannak vagy sem – szerk.), alakítsák át a kataszteri holdban megállapított területet hektárra, az alperes pedig telekkönyvi kiegészítő iratokkal bizonyíthatja igazát. Ez utóbbi rendkívül fontos, mert a per tárgyát képviselő államosítás nyomai nem szerepelnek a bejegyzésekben, azaz nem tűnik fel a román állam mint tulajdonos. Okirati bizonyítékként szintén érdekesek lehetnek a Kifizetési Háztól bekért kifizetési bizonylatok is. A következő tárgyalás időpontját március 31-re tűzték ki.

Amint arról több ízben beszámoltunk, a pénzügyi tárca azért pereli a társulást, mert állításuk szerint az erdőket államosították, ezért kárpótlást is kaptak az érintettek. Az ozsdolaiak szerint ez csak kitaláció, hogy erdő és megélhetés nélkül hagyják őket.