Sok új ismeret a méhészkonferencián

Hasznosnak, gondolatébresztőnek bizonyult a Kovászna Megyei Méhészegyesület és az Agrosic Egyesület által szombaton szervezett nemzetközi méhészkonferencia, melynek Háromszékről és a szomszéd megyékből mintegy 150 résztvevője volt. A Székely Mikó Kollégium konferenciatermében neves hazai előadók hozták a hallgatóságnak az apiterápia legújabb eredményeit, a méhészetben alkalmazott gyakorlati technikákról, illetve az ágazatra alapozott turizmusról is hallhattak.

– Minden évben van egy szakmai napunk, de ilyen nagy nyilvánosság előtt, ilyen rangos meghívottakkal most először zajlott konferenciánk – mondta Deák Mihály, a Kovászna Megyei Méhészek Egyesületének elnöke, aki házigazdaként köszöntötte a rendezvény meghívottait.

Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke beszédében értékelte a méhészek munkáját, szerinte mindenki, aki intelligens állatokkal foglalkozik (a méhek mellett a delfin, ló vagy kutya is) maga is jó irányba alakul. Támogatásáról is biztosította a méhészeket az Agrosic Egyesületen, illetve a megyei tanács pályázati rendszerén keresztül.

Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, az intézmény vállalja, hogy a mezőgazdasági termelők és a méhészek közötti konfliktusokat (ezek többnyire a vegyszerhasználat miatt vannak – szerk. megj.) a tisztesség mentén rendezze, egyensúlyi helyzetet alakítson ki.

Rengeteg új információt hozott a közönségnek dr. Ștefan Stângaciu, a Román Apiterápiás Szövetség elnökének előadása, aki a méhészeti termékek különböző gyógyhatásairól beszélt. Több mint 100 betegség kezelhető vagy előzhető meg velük (persze csak az ellenőrzött minőségű termékekkel). Régóta ismert a méz sebgyógyító tulajdonsága vagy a propolisznak a fogínysorvadás megelőzésében kifejtett hatása, de hogy a méhméreg a reumás fájdalmak csökkentésében, a szklezóris multiplexnél jobb eredményeket tud felmutatni, mint az orvostudomány, vagy hogy a kaptáron belüli levegő belélegzése milyen jó hatással van a légcsőhurut, gégegyulladás és más légúti betegségek gyógyításában, hogy a melegített méhviasznak is van terápiás hatása, az a legtöbb hallgatónak újdonság volt, mint ahogy az a tény is, hogy a méz hígítva intravénásan, a propolisz pedig direkt a gennyes csontba is adagolható.

Arról, hogy milyen az igazi méz összetétele (ellentétben a sok hamisítvánnyal), dr. Teodora Colța beszélt, míg Răzvan Coman, a Román Méhtenyésztők Egyesületének alelnöke az ágazat aktuális hazai helyzetét tekintette át. Ismert dolog, hogy a kínaiak milyen kreatívak a műdolgok előállításában, s bár az unió betiltotta a kínai termékek importját, az Ukrajnán keresztül „EU-s és nem EU-s méz keverékében”, ahogy az üvegek címkéjén látható, mégis eljut az üzletek polcaira.

Deák Mihály saját méhészetének praktikáit mutatta be, azokat a kreatív, bevált megoldásokat, amelyeket a gépesítésben, raktározásban, teleltetésben alkalmazott.

Végül dr. Peter Kozmus, a szlovén minisztérium méhészetért felelős államtitkára szólalt fel: elmondása szerint az utolsó tíz évben hatalmasat fejlődött az országában az ágazat, melynek egyik fő gondja, hogy az őshonos méhfajták tenyészetét védje, bátorítsa. Ami az apiturizmust illeti – ezen főként azt kell érteni, hogy a kaptárok levegőjét gyógyításra alkalmassá teszik az odalátogató betegeknek – az nálunk igencsak gyermekcipőben jár, de felkeltette a helyiek érdeklődését. Aktuális lenne ősszel egy tapasztalatcserére menni a szlovénekhez – mondta Deák Mihály egyesületi elnök.