Csak a jéghegy csúcsát látjuk – a legtöbb bántalmazott nő nem tud segítséget kérni
A bántalmazók elszigetelik áldozataikat ismerőseiktől, manipulálják és zsarolják őke...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A gyermekek körében különösen nagy népszerűségnek örvend, de a felnőttek is szívesen nézegetik, különösen az ünnepek idején, hiszen a szíve mélyén a legtöbb ember fehér karácsonyra, nagy pelyhekben hulló hóra vágyik. Hiába ismeri mindenki ezeket a játékos dísztárgyakat, kitalálásának körülményei általában homályba vesznek, pedig közép-európai találmányról van szó, és a feltaláló családja a mai napig életben tartja a vállalkozást.
Már az 1878-as párizsi világkiállításon is szerepeltek a mai hógömbhöz hasonló, üvegből készült papírnehezékek. Ezek esernyőt tartó figurát, valamint vizet és fehér port tartalmaztak, ami ha megfordították, hóvihart imitált. Mindezek ellenére a hógömb valódi feltalálójának az osztrák Erwin Perzyt tartják.
A Bécs közelében, a schönbrunni kastélytól nem messze élő Perzy orvosi műszerek készítésével foglalatoskodott, amikor 1900-ban felkérték, hogy az Edisonnak tulajdonított villanykörtét továbbfejlessze, fényesebbé téve a műtétekhez. A cipészek, hogy felerősítsék a gyertya fényét, vízzel töltött üveggömböt helyeztek elé. Ezt a módszert leste el az osztrák mester is, aki a vízbe a még jobb hatás érdekében csillámokat, majd lassabban süllyedő fehér port, egyes vélekedések szerint grízt szórt. Az így kapott gömb nem fokozta a fény erejét, ám a szállingózó por hóesésre emlékeztette a férfit, és hamarosan szabadalmaztatta is az eljárást.
1905-ben már hógömbök tucatjai kerültek ki a kezei közül, bennük a fehér pelyhek egy miniatűr templomra, a mariazelli bazilika kicsinyített mására hullottak. A díszek olyan népszerűek lettek, hogy I. Ferenc József ki is tüntette értük Perzyt. A vállalkozást a férfi leszármazottai vitték tovább, a II. világháború után jelentősen bővült a kínálat, hóemberek, télapók és karácsonyfák is megjelentek a gömbökben. Orson Welless Aranypolgár című, 1941-es filmjének legendás nyitójelenetében is egy eredeti, Perzy-féle hógömböt láthat a néző, benne egy fakunyhóval. Napjainkban az üzemet és a hozzá tartozó múzeumot az unoka, III. Erwin Perzy vezeti.
(fem.)