A gyermekkori látásproblémákról: gyorsan kell cselekedni, ha javulást szeretnénk

A gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható, utána már nem, ezért addig kell cselekedni, amíg lehet – szögezte le Albert András szemész főorvos, aki a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésére végez szűrést a kisiskolásokon.

Hiánypótló programját indította újra idén novemberben a Máltai Szeretetszolgálat, akik az Albert Optimun Medicals csapatával közösen biztosítanak ingyenesen szűrést a sepsiszentgyörgyi kisiskolásoknak. A látásélességet és a refrakció mérését, a szemfenék és a szemfelület vizsgálatát tartalmazó szűrés minden előkészítős és első osztályos gyermek számára elérhető, akiknek szülei beleegyezésüket adták. Ennek apropóján kérdeztünk a gyerekek látásproblémáiról, az intézményesített szűrések hiányáról és az egyre sikeresebben működő programról.

Most vagy soha

Albert András, a szűrést végző szemész szakorvos kérdésünkre elmondta: a gyerekek látásminősége 7-8 éves korig javítható. Éppen ezért az az ideális, ha a gyerekek látását már 3-4 éves korban megvizsgálják, ekkor még elejét lehet venni a problémának. Ha csak kisiskolás korban ismerik fel az elváltozásokat, bizonyos fokú javulás még elérhető, 8 éves kor után azonban már nincs mit tenni.

Mint mondta, leggyakrabban a dioptriakülönbségekből kialakuló tompalátás ad okot az aggodalomra. „Akkor van gond, amikor a két szem között különbség van: van egy jól látó szem és egy gyengénlátó szeme a gyermeknek. Ilyenkor az agy a gyengénlátó szemből a képet kizárja, és ebből alakul ki a tompalátás. Ha ez megtörténik, az agynak később nem lehet visszatanítani” – hangsúlyozta. Ezenkívül a szűréssel felfedezhető a rövidlátás, távollátás, valamint az asztigmia is.

Attól, hogy nem látszik, még ott van

A szakorvos szerint gyakori, hogy a gyermeknek egyáltalán nincs panasza, a veleszületett elváltozásokat pedig természetesnek veszi. „Ezért kell a környezete felismerje, akár közvetett, vagy közvetlen jelekből, hogy a gyermek nem lát jól bizonyos, akár távolabbi, akár közeli dolgokat” – magyarázta. A szűrés pedig azokat a problémákat is felfedheti, amelyeket a környezete nem vett észre.

„Akit még most felfedezünk, és olyan méretű vagy különbségű a dioptria, akkor a látását akár teljesen helyre tudjuk hozni. Viszont ha csak részben is, de korrigálható a különbség, és azzal a gyermek terhelhetőségét vagy a teljesítményét is javítani tudjuk, azzal már elértünk valamit” – vélekedett Albert András. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a probléma időben felismerésre kerül, másként a gyermek életének hátralévő részére megmaradhat a látásprobléma.

Okkal indították el, és követik is a folyamatot

A Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete harmadik alkalommal indította útjára a programot, idén is minden iskolába ellátogatnak a megyeszékhelyen. Székely Róbert, a szeretetszolgálat munkatársa és a program koordinátora szerint évről évre növekedik a résztvevő kisdiákok száma, hiszen 2022-ben 890-en, 2023-ban 953-en voltak, idén pedig már nagyjából ezer gyermek látásminőségét fogják ellenőrizni.

A problémát évekkel korábban ismerték fel, majd szakemberekkel egyeztetve kezdeményezték a szűrést. Annak is oka van ugyanakkor, hogy kifejezetten előkészítős és első osztályos gyerekeket körében zajlik a felmérés: amellett, hogy ez a kor még alkalmas az esetleges problémák korrigálására és hatékonyan kivitelezhető a vizsgálat folyamata, követhető az is, hogy sikerült-e fejlődést elérni, a szülő megtette-e a szükséges lépéseket az ügyben. „A vizsgálatot követően javaslatot teszünk a szülőnek, ha problémát fedezünk fel. A továbbiakban az ő felelőssége, hogy utána járjon. Akik most előkészítősek, jövőre első osztályosak lesznek, és mi látni fogjuk következő évi szűrésnél, hogy gyerek állapota romlott, javult, vagy éppen stagnál” – magyarázta Székely Róbert.

Nincs országszintű szűrés

Albert András rávilágított arra is, hogy Romániában nincs rendszerszerű szemészeti szűrés, a probléma gyökere tehát mélyre nyúlik. Jó példaként említette a magyarországi védőnői szolgálatot, amelynek keretében egészen óvodáskorig végigkövetik a gyerekek fejlődését, ezzel szemben Romániában legfeljebb néhány iskolaorvos foglalkozik látásszűréssel is. Arról, hogyan állnak Kovászna megye tanintézményei iskolaorvosok terén, korábbi cikkünkben olvashat.

Míg például a fogorvoslás területén szükség van rendelők létrehozására és felszerelésére is, szemészeti szempontból az orvos szerint elég lenne a szűrések megszervezése is, például az óvodát, valamint az iskolát elkezdő korosztályban. Egy másik típusú megoldás lehetne, hogy a szülők számára kötelezővé tegyék a vizsgálatok elvégeztetését. „Legalább egy lépéssel előrébb jutnánk, mert igazából a gyereknek a javát kell követnünk mindig, még akkor is, hogyha ez nem feltétlenül költséghatékony minden tekintetben. Viszont ezzel tudnánk társadalmi szinten javítani a helyzeten” – vélekedett.

Székely Róbert a Máltai Szeretetszolgálat részéről ennek kapcsán leszögezte: a továbbiakban is szeretnék majd folytatni a szűrést, hiszen ez egyfajta példamutatás is arra, hogy szükséges és lehetséges a vizsgálatok elvégzése. „A szerencsés a történetben az, hogy száz megvizsgált gyerekből olyan kettő-hárommal van reális probléma. Lényegében ezért a kevés gyerekért csináljuk a szűrést” – állapította meg Albert András.

Címlapfotó: Máltai Szeretetszolgálat Sepsiszentgyörgy/Facebook