A mai korosztály síri csendje a legfájóbb

Iskolai zaklatás, különös tekintettel az online formájára – téma, amiről keveset beszélünk, de a mai fiatalság mindennapjait megnehezíti, akár élhetetlenné teszi. Erről tartott előadást Kézdivásárhelyen dr. Frigy Szabolcs István az MCC meghívására.

„Veszélyes szülői, pedagógusi illúziónak tartom, amikor azt mondjuk: tudom, mi zajlik a gyerek életében, fejében” – indította előadását az egyetemi oktató, iskolai tanácsadó. Mint mondta, gyakran hallja a szülők kedvenc mantráját csemetéik irányába, miszerint „nincs semmi más dolgod, mint tanulni”, ez azonban veszélyes közeledés fiataljaink felé, hiszen teljes joggal érezhetik úgy, hogy számukra is lehet nehéz az élet.

Az előadás során a szakértő a zaklatás minden formájára kitért, de ami a mai fiatalokat leginkább érinti, az az online bántalmazás. Egy kutatás szerint az interneten zaklatott fiatalok 18%-a foglalkozik az öngyilkossági gondolatával. A környezetében lévő felnőttek pedig gyakran nem is tudnak arról a depresszív, szorongó helyzetről, amibe a gyerek belekerült.

Tanítsuk felelősségteljes a telefon- és internethasználatra

Az előadás során, a szakértő személyes tapasztalatai alapján hamar kiderült, hogy a gyerekek kreatívok – az internetes zaklatás tekintetében is. A mémek készítésén, a gyűlölködő csoportok létrehozásán túl olyan megoldásokat képesek kitalálni egymás bántására, amit felnőttként el sem tudunk képzelni, és talán a megértésük is nehézkes.

„Meg kell tanítanunk a gyerekeinket okostelefonjaik, az internet felelősségteljes használatára. Ha pedig ez nem alakult ki bennük, ne adjunk ilyen eszközt a kezükbe” – hangsúlyozta az előadó. Az internet nem tudatos használata már önmagában sok kárt okoz a fiataloknak. Bántja az önértékelésüket, téves világkép alakul ki bennük, hiszen minden platformon csak a tökéletes, felhőtlen és makulátlan, azaz torz kép köszön vissza számukra.

„Órákon át nyomogatják a telefont síri csendben. Eme korosztály síri csendje az, ami igazán fáj. Arra lenne szükségük, hogy kiemeljük az online magányból, megöleljük őket” – emelte ki dr. Frigy Szabolcs.

Egy kutatás rávilágított, a fiatalok 51%-a szerint az internetes zaklatás a fizikainál is rosszabb, hiszen kevesebb eszköz áll rendelkezésükre ellene. A bántalmazottak 38%-a nem mondja el a szüleinek, hogy zaklatják. Dr. Frigy szerint ez azért van, mert a gyerekek csak akkor kérnek segítséget, ha bíznak abban, hogy a felnőtt tud is segíteni rajtuk. Meg kell tehát teremteni azt a szeretetteljes, bizalmi teret a család életében, ami megtartja a titkokat, de gyógyírt nyújt a nehézségekre is.

„Ha a gyerekeket kérdezem, akkor kiderül, hogy minden harmadik tapasztalja a zaklatás valamely formáját. Ezt a szülőknek alig 10 százaléka  érzékeli. Felnőttként nem látjuk olyan súlyos problémának, mint amennyire az” – hívta fel a figyelmet.

Az iskolai zaklatás történetében minden gyerek elvállal valamilyen szerepet: van áldozat, van zaklató. Utóbbiak mögött azonban ott áll még csatlós – aki aktívan részt vesz ebben, „tartja az ajtót”. Van a passzív zaklatók nagy csoportja, akik nem vesznek benne részt, de tetszik nekik, nevetnek rajta. Továbbá egyes gyerekek potenciális zaklatóvá válhatnak, ha látják, a közösség vevő rá. De ott a tétlen szemlélők nagy csoportja, továbbá a passzív és aktív védelmezőké is.

„Ha minden szereplőt csak eggyel el lehetne mozdítani az aktív védelmező felé, az már nagyszerű lenne” – mondta dr. Frigy. A szülők, pedagógusok feladata nyitott szemmel járni, megfelelő segítséget nyújtani. Időben.

Szabó Barbara

Fotó: Tuchiluș Alex