Gyermeki lelkek az iskolai tanácsadó szobákban: válsághelyzetek és megoldások
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környeze...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A felmérés eredményei arra is rávilágítottak, hogy egy 2017-es felméréshez képest a válaszadók nagyobb mértékben vélekednek úgy, hogy a levegő minősége romlott az elmúlt tíz évben – annak ellenére, hogy a bejelentett levegőminőségi adatok valójában jelentős javulást mutatnak az említett időszakban.
A válaszadók 71 százaléka úgy vélte, hogy az uniónak további intézkedéseket kellene javasolnia a levegőminőséggel kapcsolatban Európában tapasztalható problémák kezelésére, és 38 százalékuk szeretne lehetőséget kapni az ilyen intézkedések véleményezésére.
Tíz válaszadóból több mint hét gondolta úgy, hogy a légszennyezéssel nemzetközi szinten kell foglalkozni.
A válaszadók legnagyobb hányada szerint a levegőminőséggel kapcsolatos problémák megoldásának leghatékonyabb módját az ipari és energiatermelési tevékenységekből eredő szennyezés szigorúbb ellenőrzése jelentené.
Minden országban 50 százalékon felüli azoknak az aránya, akik szerint sem a háztartások, sem a gépjárműgyártó és az energiatermelő vállalatok, sem a mezőgazdasági termelők, sem pedig a hatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a levegő jó minőségének biztosítása érdekében.
Tíz válaszadóból szintén hét számolt be arról, hogy legalább egy olyan lépést tett, amelynek köszönhetően kevesebb káros anyagot bocsátott ki a levegőbe. Ez nyolc százalékpontos növekedést jelent a 2017-es felmérés keretében adott válaszokhoz képest – írták.
A válaszadók többsége, 54 százalékuk nem érezte magát kellőképpen tájékozottnak az országában tapasztalható levegőminőségi problémákat illetően. Megközelítőleg egyharmaduk, 31 százalékuk hallott az uniós levegőminőségi előírásokról.
Végezetül a felmérésben részt vevők több mint 50 százaléka gondolta úgy, hogy a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az asztma és az allergia rendkívül súlyos problémát jelentenek országukban – közölte felmérésében az Európai Bizottság.
(MTI)