Hétpróbás mesebarangolók
Meseíró Elek apónk tiszteletére, valamint a Magyar Népmese Napjának megünneplésére a...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Pár napja szokatlanul érdekes dologra figyeltünk fel, kb. 100-150 gólya egy erdőszélen pihent, a zömük a fenyőfákon! Azok nem költenek? Mi a magyarázat a jelenségre? – kérdezte egy olvasónk. Tekintsük át röviden a gólyák életét.
Az elsők már március közepén megérkeznek, nagy részük azonban csak áprilisban, mikor kivirít a gólyahír. Többnyire a hímek jönnek korábban, azonnal elfoglalják fészküket, amit igazgatnak és védelmeznek a betolakodókkal szemben. Ilyenkor a gólyák sokat tartózkodnak a fészekben, türelmesen várják a párjukat. Mikor a társ is megérkezik – ez az időszak lehet akár két hét is –, kelepeléssel üdvözlik egymást, és azonnal nekilátnak a családalapításnak. Ekkor már közösen védelmezik és rendezik a fészket. Mindig akadnak olyan fiatal hím gólyák, akik megpróbálják elfoglalni más „lakását”, mert ha sikerül a fészektulajdonost kipakolni, a tojó marad, így egyben a társ is megvan. Ez ritkán szokott sikerülni, de így is sok gólyatojás és fióka esik áldozatul egy ilyen fészekháborúnak.
A nász után mindjárt megjelennek a tojások, rendszerint kétnaponta rakja le a tojó azokat. Érdekesség: ez majdnem mindig este történik, és legtöbb hat tojás kerül a fészekbe. Egyhónapos kotlás után kelnek ki a fiókák, hatvan napot tartózkodnak a fészekben, mielőtt elhagyják azt. Ekkor már július végét írunk. Mikor átfordítjuk a naptár lapját augusztusra, a fiatalok egyet gondolnak, és megkezdik a hosszú vándorutat. Háromszéken augusztus hatodikától már indulnak az elsők. Az idősek majd csak a hónap végén gyülekeznek, megvárják az utolsó meleg légáramlatokat és azzal mennek Afrikába. A fiatal egyedek ott is maradnak egészen három éves korig.
Az utóbbi években nem ritka látvány, hogy ötven-százfős csapatokban lévő kószáló gólyákat látni térségünkben, melyek nem fészkelnek, fiókákat sem nevelnek, az éjszakákat magas fákon töltik. Ezek a gólyák a gyűrűk alapján fiatalok, kétévesek. Sokatmondó az is, hogy Nyugat-Európában felgyűrűzött gólyákat is figyeltünk meg ilyen csapatokban, amelyeknek más a vonulási útvonaluk. A gólyáknak már kikelésük évében működik a vonulási ösztönük, repülni sem kell megtanulniuk. Tavasszal, mikor a többi gólya készül haza költeni, a fiatalok közül is akad, amelyik útra kel. Legtöbbjük Törökországig repül, vagy még addig sem. Csapatokba szerveződnek, kóborolnak. Ilyen csapatok verődhetnek Háromszékre is, ami betudható a globális felmelegedésnek.
Kelemen László