Hétpróbás mesebarangolók
Meseíró Elek apónk tiszteletére, valamint a Magyar Népmese Napjának megünneplésére a...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy tavaszi kisvirág. Ez a virág nagyon kicsi volt, aprócska levelekkel, icipici piros szirmokkal és fehér nagy szemekkel. Nagyon fázott, senki sem nézett rá, úgy gondolta, hogy őt senki sem szereti. Bármennyire is nyújtózkodott, nem látott senkit.
Egy napon arra járt a szelecske, látta az aprócska virág szomorkodik, és játszadozni kezdett vele, csiklandozta, simogatta. Amire örvendezni kezdett volna, jött a nagy vihar és dérrel-dúrral elüldözte a szelecskét. A kisvirág még jobban elszomorodott.
Telt-múlt az idő, és egyszer csak arra ébredt, hogy ismét simogatja-cirógatja valaki, felemeli a fejét, és látja, hogy a napocska kacsintgat. Másik oldalról egy hosszú lábú, hosszú csőrű madár közeledik. Megállt előtte, és azt kérdezte:
– Miért vagy olyan szomorú, kisvirág?
– Hát hogyne lennék szomorú, itt állok egyedül, nincs ki gondomat viselje, nincs kivel játsszak, és olyan kicsi vagyok.
– Ne búslakodj, olyan szép vagy, nem vagy egyedül, itt vannak a testvéreid is, majd meglátod!
– De nagyon fázom, hol az eső esik, hol a szél fúj, hol a napocska sérti a szemeimet… hogyne lennék szomorú?
– Jaj, te kisvirág! – kacagott a gólya – hát ennek örülni kellene, hiszen éppen ők viselik gondodat, az eső megitat, a szél széthordja a magocskáidat, így lesznek testvérkéid, a napocska pedig meleget ad, ezektől fogsz nagyra nőni.
Így is történt, egy pár nap múlva a kisvirág, ahogy körülnézett, elcsodálkozott. – Uram, Teremtőm, hát én nem vagyok egyedül, milyen sokan vagyunk! Boldogan integetett a testvéreinek, mosolygott a napocskának és kacsintgatott a gólyának. Három nap múlva visszajött a gólya. Na, látod kisvirág, nem vagy egyedül! Arra gondoltam, hogy megmutatom neked a világot. Erre a gólya a hátára vette a kisvirágot, felröppentek a magasba, szálltak-szálltak… még ma is szállnak, ha el nem fáradtak. Ha a gólya a kisvirágot el nem vitte volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Így volt, igaz volt! Aki nem hiszi, járjon utána!
*
A nagyajtai óvoda közös csoportja által kitalált, Bihari Katalin és Noémi, Bálint Réka óvónők által lejegyzett A tavaszi kisvirág című mese harmadik díjat nyert a Hófehérke Napközi Otthon Csöppnyi családkalandok meseíró és illusztráló pályázatán. A jövő héten a baróti Cimborák Napközi Otthon nagycsoportjának meséjét olvashatjátok.